|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Török Rezső |
|
Horváth Jenő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Mistress S, vagyonos chikagói lakós
kilenc vasgyára milliókat hozott.
Húszezer kuli vért izzadt pár garasért,
míg ő hevert vagy halkan unatkozott.
Ám egy nap valaki említette neki,
hogy a kőkorszak mindent kőből csinált.
Megijedt, feje főtt, kora hajnal előtt
barátnőjének így telefonált:
Most hallom, drágám, Neander táján
pár év előtt még, tudod, mi volt a divat?
Kés, villa kő volt, kőzsebkendő volt.
Képzeld, hogy állt a nőn az a kőkabát,
a kőcipő, no meg a kőruhák,
ondolált fején a kőkalap,
a haja tönkrement minden nap.
És az hogy lehetett, ha egy kis levelet
akart megírni flörtjéhez a baba,
az inas behozott egy nagy kődarabot,
persze a bélyeg ötven deka maga.
Kőágy, kőlepedő, no de üsse a kő,
ez úgy zavart, hogy aludni se tudott.
Mi lesz itt, ha egy párizsi női szabó
hozzánk áthozza ezt a divatot?
S képzeld, hogy állt a nőn az a kőkabát,
a kőcipő, no meg a kőruhák,
ondolált fején a kőkalap,
a haja tönkrement minden nap.
És az hogy lehetett, ha egy kis levelet
akart megírni flörtjéhez a baba,
az inas behozott egy nagy kődarabot,
persze a bélyeg ötven deka maga.
Kőágy, kőlepedő, no de üsse a kő,
ez úgy zavart, hogy aludni se tudott.
Mi lesz itt, ha egy párizsi női szabó
hozzánk áthozza ezt a divatot?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
