Előadó: | Essemm |
---|---|
Album: | Piszkos 12 |
Megjelenés: | 2015 |
Hossz: | 4:04 |
Szövegírók: |
Essemm Boros Tamás |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Garage Productions |
Stílus: | Rap/Hiphop |
Címkék: | Keressük! |
Intro.
1. Verze:
Nem nevet a bohóc, hiszen rég bezárt a színfalam
Ha cuccos vagy "nyista" gramm, selfie - Instagram
Nincs harag, de álld a szart! Üzeni a főnök
Egy egész életnyi megjátszással van tele a bőrönd
Fél liter tinta a bőröm, a múltam meg a nőmben
Minek örüljek? A fél családfám már a földben
Jöttem, hogy elvigyelek és sose jöjjünk vissza
Egy félig véres ruhában lövöldözünk, hogy "písz" van
Csak majdnem lettem sznob ettől a kurva pénztől
És majdnem nagyképű attól, amiért nem érsz föl
Túl sok a mérföld, a tökéletes, a legjobb
Hát el kell mondanom, hogy egyszer mindenkinél lesz jobb
Hol marad az eszme, ami élteti az arányt?
A sorsunk egy faláb, mit egyszer kirúgnak. Hallod vagány?!
Nem férünk a bőrünkbe, és talán
Nem is olyan soká érkezik egy golyó ami eltalál.
Refrén:
Egyre jobban megyünk előre, a hátunk mögött nem látszik semmi
(A hátunk mögött nem látszik semmi)
Tudom honnan jövök, de hogy hova tartok azt nem, csak azt, hogy menni
(Csak azt, hogy menni)
Forró a talaj amin járunk, mert mindig akarunk valamit tenni
(Mindig akarunk valamit tenni)
Nem kell emlékeztetned, mert tudom, hogy nem vagy és én sem vagyok senki.
(Nem vagyunk senkik)
1x
2. Verze:
Hol ismersz te engem? Honnan ismerlek én téged?
Anyád a világra hozott, apádat meg elítéled
Sok az önkéntes bíró, mihaszna levegővétel
Ballagnak a birkák, egy országos legelő kéne
Elég hogyha helyt állsz az élet bevétésén
Egy hófehér ruhában állunk majd a temetésén
És 12 kilóval röppentik majd el a társak...
Jöttem, hogy becsukjam a szádat nehogy eltátsad
Aki vissza tud még térni, az sohasem vesztett
Az emlékem egy repülőgép, mi zuhanni kezdett
De vágom amit kell még báttya, ez még csak a kezdet
A világ méhéből jöttünk és ez is lesz a veszted
Vérvörös a hold, amíg nem térül meg a munka
Első oldal - bevezető - miért léptem erre az útra
De sokszor nem is értem, hogy lehetek fent és lent is
Senki nem ismer senkit, mert nem vagyunk senkik.
Refrén:
Egyre jobban megyünk előre, a hátunk mögött nem látszik semmi
(A hátunk mögött nem látszik semmi)
Tudom honnan jövök, de hogy hova tartok azt nem, csak azt, hogy menni
(Csak azt, hogy menni)
Forró a talaj amin járunk, mert mindig akarunk valamit tenni
(Mindig akarunk valamit tenni)
Nem kell emlékeztetned, mert tudom, hogy nem vagy és én sem vagyok senki.
(Nem vagyunk senkik)
1x
3. Verze:
Jogodban áll hallgatni, jogodban áll bárány
Nem lettem aranylemez, max a temetőben márvány
A putri felett a szivárvány Cinema meg 3D
Még hogy én bálvány? Ez csak egy álomkép
Háború és érdek 0-24-be
Ígérem nem kísértek, amennyiben nem kísértek
Mit jelent, hogy sikeres? Téged most ki keres?
Nem tartozok a világnak, ezért nem vagyok hiteles
Bejövök mint a Django, egy próféta lóháton
De csak a tököm van, ezért csak azt lóbálom
Hol vannak az asszonyok akik szobrot húztak?
Csak a homlokomra, mert nem vagyok jó túsznak
A gépfegyverek az ütemre ropják
Fogd meg az egyéniségedet mert lopják
A penge ami védett eddig, a torkunkat metszi
Egy messziről jött senkitől messze ez a legjobb eddig.
Refrén:
Egyre jobban megyünk előre, a hátunk mögött nem látszik semmi
(A hátunk mögött nem látszik semmi)
Tudom honnan jövök, de hogy hova tartok azt nem, csak azt, hogy menni
(Csak azt, hogy menni)
Forró a talaj amin járunk, mert mindig akarunk valamit tenni
(Mindig akarunk valamit tenni)
Nem kell emlékeztetned, mert tudom, hogy nem vagy és én sem vagyok senki.
(Nem vagyunk senkik)
1x
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11