


| Előadó: | Dzsiiza |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Emlékszem a nyárra mikor először láttalak én..
Egyből tudtam, hogy a tied vagyok te pedig az enyém..
Nem szoltól semmit mégis mindent elmondtál..
A csillagos ég alatt a padon egy királylány voltál..
Aztán jött megint a sors, összetalálkoztunk újra
Amikor meg láttalak tudtam beled vagyok zúgva
Amikor meg láttalak tudtam beled vagyok esve
Csak te vagy az aki hiányzik az en életembe
Aztán jött az első csók egy kocsiban egy buli végén
Csak mosolygott az arcom mindig amikor ram néztél
Csak mosolygott az arcom mikor megfogtad a kezem
Mar akkor tudtam, hogy en soha el nem engedem
Mintha száz éve ismernélek mégis azt se tudom ki vagy
Amikor rád gondolok csak a jó ugrik be és semmilyen hiba
Én emlékszem, hogy miket mondtál minden szavadat elhittem
Nekem te voltál, te vagy, te maradsz mindig a legdrágább kincsem
Emlékszem, hogy mindennap elmondtad, hogy én vagyok..
Aki miatt minden héten nincs más csak szép napod..
Minden éjjel ott voltál és én átkaroltalak..
Soha nem akartam rosszat csak azt hogy érezd jól magad..
És ahogy múlt az idő szépen lassan megtudtál te mindent
Hogy ki is vagyok valójában nem játszom a PIMP-et
Hogy ki is vagyok valójában az a fajta gyerek
Aki ha csak a tied akkor haláláig szeret
En nem játszottam magamat mindig megmondtam a frankot
Nem féltem kimondani hogy szeretem az asszonyt
Nem féltem kimondani hogy jöhet majd a gyerek
Ezért döntöttem el azt, hogy én megkérem a kezed
Mintha száz éve ismernélek mégis azt se tudom ki vagy
Amikor rád gondolok csak a jó ugrik be és semmilyen hiba
Én emlékszem, hogy miket mondtál minden szavadat elhittem
Nekem te voltál, te vagy, te maradsz mindig a legdrágább kincsem



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.