|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gommermann István Vig Gyorgy |
|
Víg György |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Noé otthona rozoga bárka volt,
míg a Vízözön idején vándorolt.
Negyven napon át nőtt a víz, nőtt a gond,
minden társbérlője állat volt.
Noé folyton azt leste, az angyalát,
hogy a mennyezet, jaj, mikor ázik át?
Folyton csak esett, s ez nem egy nagy öröm,
hisz nem utcabál egy Vízözön.
Ám a Noé élete ott mégis vígan folyt,
mivel nős volt.
Véle élt a párja, kivel, lám a Vízözönben
és közben a boldogságban lubickolt.
Lásd hát!
Itt a tanulság, hogyha egy bárka van,
ott is élhetnénk, kis szívem, boldogan.
Ha ezt nem hiszed, édesem, semmi vész,
lásd a vén Noét, s a b. nejét.
Ha kérdem, hogy mikor lesz az esküvő?
Te azt mondod, ráérünk, van még idő.
A házassághoz nem elég csak a szerelem,
előbb egy főbérleti lakás legyen.
Én hiába mondom, hogy majd az is lesz,
a vitában nem győz meg, úgy látszik ez.
Az érveimet indokolni már csak úgy tudom,
hogy egy ősrégi példára hivatkozom:
Noé otthona rozoga bárka volt,
míg a Vízözön idején vándorolt.
Negyven napon át nőtt a víz, nőtt a gond,
minden társbérlője állat volt.
Noé folyton azt leste, az angyalát,
hogy a mennyezet, jaj, mikor ázik át?
Folyton csak esett, s ez nem egy nagy öröm,
hisz nem utcabál egy Vízözön.
Ám a Noé élete ott mégis vígan folyt,
mivel nős volt.
Véle élt a párja, kivel, lám a Vízözönben
és közben a boldogságban lubickolt.
Lásd hát!
Itt a tanulság, hogyha egy bárka van,
ott is élhetnénk, kis szívem, boldogan.
Ha ezt nem hiszed, semmi vész,
lásd a vén Noét, s a b. nejét,
no és a három kis Noét!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
