|
|
|
| Előadó: | Varga Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Koltay Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyedül vagyok atyám,
tudom, sorsom tiéd -
tudom, amit tettem -
még nem elég...
Itt állok Előtted -
az Olajfák hegyén,
adj jelt, ha vétettem,
ha hibáztam valamit én...
Nincs már sok hátra,
utam véget ér -
de mondd, miért velem tetted?
A szenvedés miért enyém?
Tiéd már a világ,
én nem hibáztam,
vetettem a magot,
kincset nem kívántam
De jönnek utánam próféták,
a jövőt másként írják,
miért a mostani kín,
ha neved megcsúfolják?
Szerethetnék asszonyt
földi szerelemmel -
lehetne boldogan élni -
mégsem tehetem -
Egy bűnöm van - csak egy,
az, hogy most félek -
bírják-e majd csontjaim
a szörnyű véget?
Mögöttem már minden,
és minden előttem áll -
múljon el tőlem
a keserű pohár.
Mert beszántják majd vetésem -
akikért, s amiért éltem -
eladó lesz a szenvedésem -
a lélek kész,
a test erőtlen.
Hol lesz atyám
a mi országunk?
Hol lesz atyám,
az utolsó várunk?
Mert lesznek anyák,
kik mikor szülnek -
már tudják, hogy fiuk
megfeszülnek.
Atyám legyen meg
a Te akaratod.
Ha én vagyok a kiválasztott -
ím Tiéd vagyok.
Uram, megtettem mindent
mit kértél,
úgy cselekedtem.
Uram, megtettem mindent,
mit kértél,
úgy cselekedtem.
Ím eljött az óra.
Az ember fia bűnösök kezére adatik.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
