


| Előadó: | Fenyő Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fenyő Miklós Fenyő Miklósné |
|
Fenyő Miklós |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rock and roll |
| Címkék: | Keressük! |

Magamhoz nem térek, hogy ilyet is megérek.
Valaki, találd ki, ki az aki férjhez ment!
Ma jött a meghívó, ezer levél között kezembe akadt.
Éreztem megáll az ész, forog a lépcsőház a lábam alatt.
Mi ez az őrület? Hiszen ez nem nem nem lehet igaz.
Ő és az esküvő?! Hát ezaz.
Óóó c'est la vie, c'est la vie,
beszélik róla, hogy így meg úgy, ciki,
de ő csak vállat von, miközben rádkacsint,
aszongya „Szivi, figyelj!” Nagy a szíve, ráadásul pösze is ő.
Kijár a fedettbe, totál nyitottban, s nevetve riszál.
Mögötte tucatnyi pólós srác az uszály.
Óóó c'est la vie, c'est la vie,
én arra gondolni se merek, hű megremegek.
Ha a büszke vőlegény ha egyszer megtudná, amit ezek, meg azok,
ha rosszul is vagyok, vizet, vizet! Óóóóóó!
Neki nagy a szíve, mi mindent eltakar, egy kicsi blúz.
És ez a szív örökké ide-oda, ide-oda húz.
(Húz ide-oda, húz ide-oda, húz ide-oda)
Levegőt nem kapok, ezt megírják a lapok.
De érzem, érzem a botrány-szagot.
Amikor megláttam őt, mint könnyűvérű nőt,
lehetett tavaly. Szoknyáját nyakig fújta fel a huzat,
s ő azt mondta „Sebaj!” (sebaj)
Azóta jóban vagyunk, na persze jól vigyáz, mit értesz ezen,
maximum az történt, hogy néha rossz helyre tévedt a kezem.
Óóó c'est la vie, c'est la vie,
én arra gondolni se merek, hű megremegek.
A büszke vőlegény esetleg kap egy-két névtelen levelet.
Na tudod-e végre már, hogy ki ez a szöszke lány?
Aki valaha látta, kapásból vágja ám.
És aki nem jön rá, maradjon annak egyelőre titok.
A falnak is füle van, ez az ok.
De hogy nem az én húgom, azt máris megsúgom,
a muter is figyel, hát inkább személyesen mondom el



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.