|
|
|
| Előadó: | Hernádi Judit |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Döme Zsolt |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Tangó |
| Címkék: | Keressük! |
Úgy úszott két fal között ő ide-oda,
Csodálta stílusát a vén uszoda
Egy évembe telt, míg egy bérletes
Elárulta nevét.
Úgy hívják
Stollár Miki az uszodarém
Medence szélén ülve ájultam én
Egy évembe telt, míg egy bérletes
A vízbe dobott neki.
Úgy úszott két fal között ő ide-oda,
Hogy csak úgy vízhangzott a vén uszoda
S a bérletesek a startköveken
Kiáltozták nevét.
Ússz, ússz, ússz!
Stollár Miki, te vizicsoda,
Ilyet már rég nem látott a vén uszoda
Micsoda lány az oldalán,
Új szezon, új a lány.
Úgy járok kis szobámban ide-oda, nevét kiáltva én,
Mintha a szoba volna az uszoda, pedig már nincs remény.
Úgy járok kis szobámban ide-oda, faltól, sivár falig,
Úgy, mintha volna még egy vízicsoda, s mellettem úszna itt.
Ússz, ússz, ússz!
Stollár Miki, az oldalamon,
mert hogyha mással úszol, ki nem bírom.
Föl-föl keres egy bérletes,
Ő hoz csak rólad hírt.
Úgy úszik két fal között, ő ide-oda,
Hogy azt már rosszalja a vén uszoda.
Másik a lány az oldalán
Új szezon, új a lány.
És én csak fölsikoltok: Faltól, falig!
Nélkülm Stollár Miki hogy úszhatik.
Vígaszt keres a bérletes,
De erre nincsen szó.
Nincs már szó.
Stollár Miki, te eszeveszett,
Így szokás elpackázni egy életet.
Enyém, ha volt, a múlt szezon,
Az újat átadom.
Úgy járok kis szobámban ide-oda, faltól, sivár falig,
Úgy, mintha volna még egy vízicsoda, s mellettem úszna itt.
Úgy járok kis szobámban ide-oda, nevét kiáltva én.
Miki!
Mintha a szoba volna az uszoda, pedig már nincs remény.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
