|
|
|
Riddler
A hangom, a zeném mindig a jéghegy legteteje
A többi attól függ, mekkora részed teszed bele
Az énem fele veled van, ismered a hollót
De van amit nem tudsz meg rólam tizszer ennyi sorból sem
Folyton megy a zene és írok rá, mert hajt a vágy,
De hogy neked mennyit ad, ez az igazán rajtad áll
A szabadság, ha rappelek, a rímekből verze lesz
Így adok át trackekkel, a hitemből perceket,
A gengszter rap vicces, persze lehet ez ettől jó
Nem tudom haver, nekem ez sohasem erről szólt,
Feltölt a szó, ha alkotok, a szárnyam visszanő,
És érzem azt, ha hallgatsz, az rakja rád a libabőrt,
Szikkadt földet öntözünk, nem nő virág itt lent,
Rég nem mozgat az, vajon fentről ki lát minket,
A celebkedés nem pálya, sötét zsákutca,
A mi sikerünk furcsa és számunkra más út van,
Más utat követünk, ezerszer mondtam én is,
Egész albumok szólnak erről, mégsem sokan érzik,
Magunknak írunk, így nálunk van az előny,
De ha mások is megértik, az adja az erőt,
Felnőttünk és velünk együtt a szavak,
Rég hordjuk már, de nem lett elnyűtt az anyag
A hangom, a zeném mindig a jéghegy legteteje
A többi attól függ, mekkora részed teszed bele
Refrén(Köteles Leander)
Az én utam egy egyirányú út ahová megyek,
Lábam nem ér a földre, szívemet két kezemben viszem,
A jéghegyen leteszem, hogy a nap szárítsa el.
Nomagróf
A hangom, a zeném, mindig zúz-ráz a hideg,
Mert nem torzítanak a képek a vásznon, amit feszítek,
Napról napra élünk, a körünkben ez nem ritka,
Senki sem tudhatja holnap mennyire lesz tiszta,
Én sem úszom meg, mert keresik a hibákat,
Laborban csekkolják a vért és a pisámat,
Ami ma rám ragad, azt cipelhetem örökké,
Ez van, az óra nem jár visszafelé, egynap
Felkel az ember és már harminc plusz
Ugyanaz a retek panel, minden reggel ugyanaz a tömött busz,
A kutad lassan kiszárad, látod azért írunk,
Hogy legyen miből gyújtanod lángot,
De a dumánk csak a felszín, az erő az te magad,
Egy jéghegy, nem tudhatod mennyi lappang a csúcs alatt,
Mindig képviseld, ami saját,
Hiába fogynak a barátok és gyűlnek a parák
Csak ne rántson magával a közöny
Nem motívál se hírnév, se pénz már,
Megvan az utam, amin szövöm,
Ha igazán értenéd akkor tudnád
A processz többet jelent, mint a végtermék
Csináljuk, mert szeretjük, mert keressük a kihívást,
Te se hagyd, hogy elnyomják benned a kreativitást,
Más nem teremt erőt, csak a képzelet ereje
És csak tőled függ, hogy mekkora részed teszed bele..
Refrén
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
