|
|
|
| Előadó: | Nemesis |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábián Zoltán Thorday Ákos |
|
Nemesis |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Árnyék: ahova nem ér fénysugár…
Várom, a sorsom mit kínál…
Érzem, a szabály mit sem számít…
Nézem, a képem elmosódik…
Szállj, gondolat, szállj!
Fáj, az élet fáj.
Ártó szándék… Gyilkos játék…
Végső rémkép… Még pár fényév vár…
Az Isten az Égben - kétségek közt,
az Ember a Földön - démonjai közt.
Az újszülött lelkek - az elkárhozók,
magukba szívják az erőszakot…
Meghalt a Lélek, a Remény, a Hit…
Nincs veszélyérzet, mi eltántorít…
Ez volt a Karmánk, itt véget ért…
Felettünk gyorsan száguld az ég…!
Hasztalan múlt el több ezer év,
Ezerszer ennyi sem lenne elég.
Nem tanul semmit, az ember most sem lát…
Újra születhet hamvaiból …
Tanulhat kínzó álmaiból,
de inkább mindennek háttal áll…
Ártó szándék…gyilkos játék…
Végső rémkép… még pár fényév…
A karma kör véget ér:
megindul az ég felé…
Utolsó emlékkép:
száll a Föld a Nap felé…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
