|
|
|
| Előadó: | Rátonyi Róbert |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Gyulai Gaál János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Egyveleg |
| Címkék: | Keressük! |
Látta-e már Budapestet éjjel?
Jöjjön velem, tekintsen most széjjel!
Ne töltse az éjszakákat alva,
mert így lesz a jókedvről most fogalma.
Eszembe jut néhány régi dallam,
s mert a lumpolásra van bennem kis hajlam,
hát legyen a vendégem ma estére!
Meghívom egy szimpla feketére.
Felveszem a szép, csodás kalapomat,
kihúzom a szép, csodás alakomat.
Mindennel szembe, szembe, szembe, szembe felhagyok,
hisz olyan fene, fene, fene, fene fess vagyok,
de én csak feléd, feléd kutyagolok,
bevallom elég, elég buta dolog.
Ha más letérdepel, engem nem érdekel,
üsse a mennykő, csak ő kell.
Épp ezért, hétre ma várom a Nemzetinél,
ott, ahol a hatos megáll.
Szemben az Emke cigánya zenél,
ha nem jön el, szívem, de kár.
De ott lesz, ugyebár,
lesem, hogy jön-e már,
hisz ránk egy icike-picike mozi vár.
Épp ezért, hétre ma várom a Nemzetinél,
ott, ahol a hatos megáll.
Hallod-e Rozika, te,
gyerünk egy moziba be!
Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.
Az se baj, ugye Rozi, hogy messze ez a mozi,
de erről a moziról beszél egész Buda.
Nincs ottan hangosfilm, csak zongora,
hisz szól a Liszt-rapszódia,
és csókolódzik minden ember fia.
Bűbájos Rozi baba,
gyerünk egy moziba ma!
Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.
S utána jöjjön Óbudára
egy jó túrós csuszára!
A kerthelységben sramli szól,
és ott lehet csak inni jól.
Az asztal tarkabarka
és rajta jó kadarka,
és már az első fröccs után
meglátod, mily jó lesz kint Óbudán.
Mert én és a holdvilág, két finom, sumák virág,
kettecskén ballagunk, az éj a nappalunk.
Két ily jó cimbora nem volt tán még soha,
mint én, s a holdvilág, s a mákvirág.
Hát gyere, cicám, ülj ölembe, cicám,
hisz nincsen abban semmi szégyen,
újítsuk fel hogy volt régen,
mikor te meg én a Liget rejtekén
egymásra leltünk szerelem terén.
Mert éjjel az omnibusz tetején,
emlékszel, kicsikém, de csuda volt.
Lenn nyikorogtak a kerekek,
s felettünk nevetett a telihold.
S miközben a lovacskák bandukoltak Budán át,
eloltottam égő ajkad, s a lámpát.
Éjjel az omnibusz tetején,
emlékszel, kicsikém, de csuda volt.
Hát uncili-smuncili, drága, kis pofám,
uncili-smuncili, légy hát jó hozzám!
Ígérem, hű leszek hozzád én,
megmondom néked most őszintén, hogy
Egyszer voltam mulatni csak Schneider Fánival,
Schneider Fánival, Schneider Fánival.
Vettem neki piros rózsát három csokorral,
három csokorral, három csokorral.
De az a Schneider Fáni de azt mondta,
nem kell néki piros szoknya.
Inkább kell neki gigerli, mert őt csak ez ingerli.
Hej, de akárhová is járok, Palinak hívnak engem a lányok.
Pali, Pali, Palikám, fizesd ki a vacsorám!
Hogy szakadna a vendéglő rátok, lányok!
Volt egy kislány, a Sári, ővele szerettem volna sétálni.
Randevút, akárhogy kértem, nem adott velem,
inkább így szólt nekem, hogy
Vasárnap várom a bakámat, és hétfőn egy tüzért várok én,
s a keddi napot egy honvédnek adom és szerdán jön a trén.
Csütörtökön jön a vörös ördög, na és pénteken jön a szanitéc,
s szombatra maradtak, akik még hátra vannak,
így futballoz Pesten a sok vitéz.
Váci utcán, Váci utcán énekelték ezt nemrég,
Váci utcán, Váci utcán énekeljük most is még!
Mennyi édes, kedves dallam,
mégis abba kell, hogy hagyjam.
Bármily édes sláger ez, véget ért most a lemez.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
