


| Előadó: | Vári Éva |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zoltay Jenő Reményi Gyenes István |
|
George Gershwin |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Jazz |
| Címkék: | Keressük! |

Valaki vár rám,
Vajon ki ő?
Kit nékem szánt a nagy ég
Miért élnék árván
Biztos eljő'
Valahol vár, nagyon rég..!
Mellettem elmennek az emberek
S én érzem,
Valahonnan rám néz az a két szem
Mert, aki vár rám, velem marad
Tán épp te vagy!
Kell a ritmus, jó a ritmus
Mint a friss hús
Jobban pezsdül erre a vér
Járod vélem, arcod nézem,
Szíved érzem,
Ennél jobbat senki se kér
Annyit mondok, minden gondod
Messze szálljon
Mint a szél!
Jóban vészben, kéz a kézben
Itt vagy vélem,
Ennél többet senki se kér,
Ennél többet senki se kér!
Hol a napsugár, mely nekem ragyog
Felhős az ég, magam vagyok
Hisz' senki nem vigyáz rám...
Várok valakit, oly' szerelmesen
Ha nem jön el, mi lesz velem:
Ha senki nem vigyáz rám...
Nem kell, hogy szép legyen, és gazdag
Egy hű szívet kaphat
Ha rám vár egy nyár éjszakán
Újra itt leszek a hűvös napok,
Az ősztől én, mit várhatok?
Ha senki nem vigyáz rám...
Ha senki nem vigyáz rám...
Valaki vár rám,
Vajon ki ő?
Kit nékem szánt a nagy ég
Miért élnék árván
Biztos eljő'
Valahol vár, nagyon rég..!
Mellettem elmennek az emberek
S én érzem,
Valahonnan rám néz az a két szem
Mert, aki vár rám, velem marad
Tán épp te vagy!
Tán épp te vagy!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala