|
|
|
| Előadó: | Cibbah |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
2015,Balánbánya,Cibbah
Tudod az a srác akinek mindig van mit mondania
A percek telnek,az emlékek szelnek
De mindig lesznek olyanok kik rólunk majd el feledkeznek
Van akik szeretkeznek,mások basznak és
Van akik egy reménytelen szerelemért élnek-halnak
Van akik oda szarnak,ahol esznek és
Bemesélik maguknak hogy az életben valakik lesznek
Ne nevezz szerencsésnek,mert hát nem vagyok
Ki használok minden percet de a végén úgyis meghalok
El futni nem fogok,gyere bártan
Én egyedűl jövök nekem nem védik meg hátam
Eleget láttam,ahhoz hogy tudjam
Hogy a legjobb spanokat is ellengésnek tartsam
Előre szóltam,hogy én érkezek
Ha Isten nem bocsát meg nekem attól én még vétkezek
Már nem fékezek én csak rappelek
Tudom mi a valóság,vak álmokat nem kergetek
"Szeretlek": a legnagyobb hazugság a világon
Szarj le minden érzés majd én el leszek a pinádon!
Ref:
El mondom nektek hogy mi a szar és mi a jó
Mert van amikor megkérdem hogy minek ?
Mert el szálnak az emlékek és néhány emlék fájó
De ha körbe nézek látom van még kinek (2x)
Szivom a cigimet,legalább addig
Elfelejtek mindent és kibirom holnapig
Van aki jól lakik,van aki éhes
De a sok szenvedés miatt mond szerinted ki a vétkes ?
Ne legyél mérges,van amikor nincs kess
De ha eret vágni szeretnél a késed legyen éles
Nem vagyok hűséges,nincs rá okom
De ha bármi gond van tesó ott leszek szavamat adom
Szarom le hogy ki szeret,vagy azt hogy ki utál
Mert a te szar zenéd mellett az én cuccom dominál
A szöveget csak irkálom,egyszer úgyis bejön
Aki már az egekeben van az is úgyis egyszer lejön
Remélem átjön amit én adok
Aki velem van azzal vagyok nem érdekel a sok irigy farok
Én még maradok,minden elérek
Ha majd nem lesz amit mondjak akkor egyszerűen lelépek
Nem hiába beszélek,vésd az eszedbe
Akár hogy is szeretnéd nem kerűlhetsz a helyembe
A sorsunk meg van irva,de én átírom
Akármi is történjen én csinálom míg bírom !
Ref:
El mondom nektek hogy mi a szar és mi a jó
Mert van amikor megkérdem hogy minek ?
Mert el szálnak az emlékek és néhány emlék fájó
De ha körbe nézek látom van még kinek (2x)
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
