|
|
|
| Előadó: | Poór Péter |
|---|---|
| Album: | Sosem volt szerencsém - Jégkunyhó |
| Megjelenés: | 1969 |
| Hossz: | 3:00 |
| Szövegírók: |
Poór Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Hungaroton - Qualiton |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | Keressük! |
Így éltem mindig elhagyatva,
kit vártam, nem jött énfelém.
Hívtam, s ő elfutott kacagva,
úgy látom, nincs többé remény.
Miért, miért? - oly búsan kérdezem
Miért, miért? - a választ nem lelem.
Sosem volt szerencsém.
Mit tegyek, ha nem szeretett belém?
Nincs egy csöpp szerencsém,
nem mosolygott Fortuna énfelém.
Sosem volt szerencsém.
Bárcsak végre lenne, úgy szeretném!
Lenne csak szerencsém,
akkor én a bánatot feledném.
Így élsz te is még elhagyatva,
csak sírsz és nem tudod miért.
Hát jöjj, ne búsulj egymagadban,
mert úgy az élet mit sem ér.
Szép lesz veled a boldog szerelem,
s emlék csupán, hogy azt énekeltem:
Sosem volt szerencsém.
Mit tegyek, ha nem szeretett belém?
Nincs egy csöpp szerencsém,
nem mosolygott Fortuna énfelém.
Sosem volt szerencsém.
Bárcsak végre lenne, úgy szeretném!
Lenne csak szerencsém,
akkor én a bánatot feledném.
Trá-rá-rá, rá-rá-rá,...
Sosem volt szerencsém.
Bárcsak végre lenne, úgy szeretném!
Lenne csak szerencsém,
akkor én a bánatot feledném.
A Velencei-tó térségében élők 91 százaléka egyetért azzal, hogy további fejlesztésekre van szükség a tó környezetében.
Ez derül ki abból a reprezentatív, 500 fős közvélemény-kutatásból, amelyet a Velencei-tóért indított tudományos együttműködés keretében valósított meg a Kodolányi János Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A kutatás célja
A több kutatást és tudományos vizsgálatot is magába foglaló kezdeményezés célja, hogy átfogó turisztikai, szociológiai és demográfiai képet adjon a Velencei-tó térségének helyzetéről. Az első megállapításokat sajtótájékoztatón ismertette Domokos Tamás, a Kodolányi Egyetem elnöke és Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
Többek között fókuszcsoportos vizsgálat, kérdőíves turisztikai és szociológiai felmérés, valamint számlálásos turisztikai és demográfiai felmérés is indult júniusban a Velencei-tó térségében
a Kodolányi Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tudományos együttműködésének köszönhetően.
Az elsők között egy 500 fős, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatás készült el, amellyel elsősorban azt járják körül, hogy
miket tartanak az itt élők a Velencei-tó legfőbb értékeinek, illetve milyen fejlesztéseket támogatnának leginkább.
„Célunk az, hogy megismerjük a helyi lakosság véleményét a Velencei-tó környékének állapotáról, annak jövőbeli kilátásairól. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az itt élők 91 százaléka egyetért: a Velencei-tó térségében további fejlesztésekre van szükség” – fogalmazott a kutatásról szóló sajtótájékoztatón Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
A helyiek a Velencei-tó jelenlegi vízminőségét, biológiai állapotát 5-ös skálán csupán 2,6-ra értékelik, a Velencei-tó környékének jelenlegi szolgáltatásait pedig 3,6-ra.
A megkérdezettek 88 százaléka egyetért abban, hogy a térség fejlesztéséhez egy átfogó tervre van szükség.
A legtöbben a környezetvédelmi fejlesztéseket, az egészségügy és szociális ellátás javítását, a szabadstrand és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint a turisztikai lehetőségek bővítését tartják a legfontosabbnak.
A fejlesztések legfőbb előnyei között pedig a munkahelyteremtést, a fiatalok helyben tartását, az infrastruktúra fejlesztését és a turizmus fellendülését jelölték meg.
A kutatásban látható igényekre jelent megoldást többek között a HÖOK által tervezett Fiatalokért Központ is: egy olyan multifunkcionális rendezvény- és szabadidőközpont, amely elsősorban egyetemistáknak és fiataloknak kínálna helyszínt konferenciák, sportesemények és szórakoztató programok számára.
A tervezett beruházás ugyanis tiszteletben tartja a Velencei-tó értékeit, óvja a helyi környezetet, továbbfejleszti a helyi szolgáltatásokat és munkahelyeket is teremt.
A Kodolányi Egyetem egyetem demográfiai vizsgálatai keretében elkészül a Velencei-tó térségében élő népesség összetételének változásait bemutató tanulmány és a 2050-ig várható népesség-előrejelzés tanulmánya is, amelyek igen fontos információkat szolgáltathatnak a fejlesztési döntésekhez.
A Velencei-tó kiemelt jelentőségű a Kodolányi Egyetem számára, mert történelmi, földrajzi, tudományos és társadalmi szempontból is szorosan kötődik az egyetem működéséhez és értékrendjéhez. Az egyetem székhelye és működési központja Fejér vármegyében található, így a Velencei-tó térsége nem csupán földrajzi értelemben, hanem az intézmény identitásában és kutatási irányaiban is meghatározó szerepet játszik.
A tó és környezete ideális „élő laboratóriumot” kínál az egyetem számára, különösen azokban a tudományterületekben, amelyek a Kodolányi képzési és kutatási profiljának alapját képezik.
A turizmus, a környezetgazdálkodás, az ökológia, a regionális fejlesztés és a társadalomtudomány mind olyan területek, ahol a Velencei-tó valós kutatási terepet biztosít.
A Velencei-tó a Kodolányi Egyetem társadalmi szerepvállalásának szimbóluma is
Az egyetem célja, hogy aktívan hozzájáruljon a régió fejlődéséhez, a helyi közösségek megerősítéséhez és a környezeti értékek megőrzéséhez. A tó térségében végzett kutatások, fejlesztési projektek és partnerségek révén az egyetem nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági értelemben is értéket teremt.
A kutatási eredmények elérhetőek az Egyetem honlapján az alábbi linken, illetve a Fiatalokért Központ oldalán.
