|
|
|
| Előadó: | Vári Éva |
|---|---|
| Album: | Piaf |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 2:38 |
| Szövegírók: |
Reményi Gyenes István Monnot Margueritte Angele Galland Raoul Jules Denis Malleron Robert Francois Louis |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Budapesti Kamaraszínház kht. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kedves szelíd arca volt
Szeme furcsa szikrát szórt,
A különös fényben...
Mint az Észak emberén
Haján, apró arany fény,
És mosolygott szépen...
Meg se láttam, ahogy jött:
Ámde, mikor rám köszönt
Lágy, dallamos hangján..!
Rögtön megéreztem én,
Hogy a hideg zord estén:
Nagy boldogság vár rám..!
Ábrándos fény ült szép szemén,
Honnan jött ő, mit tudom én..?!
Mi a neved és hazád?
Egy nagy hajó a tanyád...
"És hazám a tenger..."
"Tudd meg, nekem nincs nevem,
Nem vagyok én senki sem,
Csak egyszerű ember..."
"Olyan nehéz a szívem,
Símogass hát, kedvesem
Mert csak Te, hiányzol..!"
Én a fásult szívű lány,
Megéreztem oldalán,
Hogy mi a gyöngéd mámor...
Ábrándos fény ült szép szemén,
Honnan jött ő, mit tudom én..?!
Nem nagy hűhót csaptam én,
Övé voltam, s Ő enyém
És vártuk a hajnalt...
Mint a többi sült bolond,
Azt hitte, olyan nő vagyok
Kit siratni kell majd...
Azt hitte, hogy van remény
Szólt, szerlmünk reggelén,
"Most jöjj velem nyomban..!"
Meg kellett volna értenem,
De én azt feleltem: Nem!
Maradtam, ki voltam...
Ábrándos fény ült szép szemén,
Hová ment ő, mit tudom én..?!
Azóta az Idegen,
Minden éjjel megjelent
Mint különös árnyék....
Ital, cigaretta füst
Felkavar és szíven üt
Hogy: Valahol vár még..!
Mondják, sziklás part alatt
Halászhálón fennakadt
Egy egyszerű ember...
Nem talált hű szeretőt,
Ígyhát símogatta őt:
Az elringató tenger..!
Ábrándos fény ült szép szemén,
Hová ment ő, mit tudom én..?!
Az Artúr Rambo három évnyi munka, közös ötletelés és számtalan éjszakába nyúló felvétel után kiadta nagylemezét, amelyet december 6-án a budapesti Akvárium Klubban, majd december 20-án Pécsen, a Szabadkikötőben mutatnak be élőben.
„Alapvetően Marci szólólemezének indult az egész, de hamar kiderült, hogy ez annál sokkal több lesz” – mondja Balasi Ádám. „Nemhogy nyitott volt rá, hogy bárki hozzátegyen az alapötleteihez, hanem kifejezetten örült neki. A végeredmény egy hamisítatlan közös alkotás lett. Az album dalai tíz különböző helyen készültek, elképesztően sok e-mail szállingózott az éterben.” „Ez tulajdonképpen az utóbbi három évünk legjobb ötleteinek jegyzéke, és ha csak feleannyira tetszik majd az emberiségnek, mint nekünk, akkor nyertünk” – tette hozzá Agócs Márton.
A zenekar nem próbált egyetlen stílushoz ragaszkodni
„Az akrobatikus rock’n’rolltól a népzenéig számos irányzat megjelenik az albumon, de az alapötlet az volt, hogy csináljunk egy fasza magyaralter-lemezt”
– meséli Marci. A dalokban egyszerre van jelen a kísérletező kedv, a humor, a játékosság és a mélység – mindaz, ami az Artúr Rambót a hazai alternatív színtér egyik legizgalmasabb új szereplőjévé teszi.
„Ha muszáj lenne egy dalt kiemelni az albumról, akkor a Berillt választanám” – mondja Balasi. „Magát a dalt is nagyon szeretem, de még különlegesebbé teszi az, ahogy elkészült az első demója, ami tulajdonképpen 90 százalékban a végleges verzió. 2025 március 3-án délután háromkor ültünk le dolgozni rajta, és másnap reggel kilenckor végeztünk. Amikor elkészült, mindketten éreztük, hogy ez egy nagyon jól sikerült este volt, és azt hiszem, ekkor jöttem rá, mit is jelent nekem az Artúr Rambo tagjának lenni.” Agócs is hasonlóan érez: „Én is a Berillt mondanám. Az az este, amikor Ádival megírtuk, életem egyik legjobb napja volt. Remélem, sőt, tudom, hogy még sok hasonló lesz.”
Az albumot itt tudod meghallgatni.
A lemez nemcsak hangzásában, de üzenetében is határozott. „Van üzenet, igen: az élet a legjobb” – mondja Agócs.
„A sírva vigadást szeretnénk vigadva vigadásra cserélni, és határok mentén nem szétválasztani, hanem összekötni akarunk.
A dalaink is – többek között – ezért olyanok, amilyenek.” Ez a gondolatvilág átszövi az egész albumot, amelyben a zenekar egyszerre idézi meg a magyar alternatív zene hagyományait és lép túl rajtuk – közvetlen, mégis mélyen emberi dalokkal.
„Elmondhatatlanul boldogok vagyunk. Nem tudjátok elképzelni, hány álmatlan éjszakánk volt, és bár nagyon bulis társaság a miénk, ezeken az álmatlan éjszakákon – és nappalokon – nagyon-nagyon sokat melóztunk. Még szerencse, hogy a munkánk a legnagyobb buli a világon. A magam részéről teljes bizonyossággal tudom mondani, hogy ez a lemez a legjobb dolog, amihez eddig közöm volt” – vallja be Marci. Ádám hozzátette: „Ha annyit dolgozol egy lemezen, mint mi ezen, akkor a végén már nagyon várod, hogy kész legyen és útjára engedd. Hajlamos vagyok ilyenkor csak a hibákra koncentrálni és a végletekig simítani az egyenletlenségeket, amiket valószínűleg már csak én látok. De a túl sok komoly stúdiómunka után már nagyon várom a januárt, amikor ismét random ötletelünk az éjszakában Budapesten vagy Pécsett.”
A zenekar gőzerővel készül a lemezbemutatókra
December 6-án a budapesti Akváriumban, december 20-án pedig a pécsi Szabadkikötőben állnak színpadra. Első nagylemezük nem csupán bemutatkozás, hanem vallomás arról, mennyi öröm, munka, barátság és zenei szabadság van a közös alkotás mögött.
Fotók: Artúr Rambó
