


| Előadó: | Vári Éva |
|---|---|
| Album: | Piaf |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 2:38 |
| Szövegírók: |
Reményi Gyenes István Monnot Margueritte Angele Galland Raoul Jules Denis Malleron Robert Francois Louis |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Budapesti Kamaraszínház kht. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Kedves szelíd arca volt
Szeme furcsa szikrát szórt,
A különös fényben...
Mint az Észak emberén
Haján, apró arany fény,
És mosolygott szépen...
Meg se láttam, ahogy jött:
Ámde, mikor rám köszönt
Lágy, dallamos hangján..!
Rögtön megéreztem én,
Hogy a hideg zord estén:
Nagy boldogság vár rám..!
Ábrándos fény ült szép szemén,
Honnan jött ő, mit tudom én..?!
Mi a neved és hazád?
Egy nagy hajó a tanyád...
"És hazám a tenger..."
"Tudd meg, nekem nincs nevem,
Nem vagyok én senki sem,
Csak egyszerű ember..."
"Olyan nehéz a szívem,
Símogass hát, kedvesem
Mert csak Te, hiányzol..!"
Én a fásult szívű lány,
Megéreztem oldalán,
Hogy mi a gyöngéd mámor...
Ábrándos fény ült szép szemén,
Honnan jött ő, mit tudom én..?!
Nem nagy hűhót csaptam én,
Övé voltam, s Ő enyém
És vártuk a hajnalt...
Mint a többi sült bolond,
Azt hitte, olyan nő vagyok
Kit siratni kell majd...
Azt hitte, hogy van remény
Szólt, szerlmünk reggelén,
"Most jöjj velem nyomban..!"
Meg kellett volna értenem,
De én azt feleltem: Nem!
Maradtam, ki voltam...
Ábrándos fény ült szép szemén,
Hová ment ő, mit tudom én..?!
Azóta az Idegen,
Minden éjjel megjelent
Mint különös árnyék....
Ital, cigaretta füst
Felkavar és szíven üt
Hogy: Valahol vár még..!
Mondják, sziklás part alatt
Halászhálón fennakadt
Egy egyszerű ember...
Nem talált hű szeretőt,
Ígyhát símogatta őt:
Az elringató tenger..!
Ábrándos fény ült szép szemén,
Hová ment ő, mit tudom én..?!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.