


| Előadó: | Kishonti Ildikó |
|---|---|
| Album: | Bűvölet |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 4:03 |
| Szövegírók: |
Szántó Armand |
|
De Fries Károly |
|
| Kiadó: | Budapesti Kamaraszínház Nkht. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Nekem bizony fiam pénz kell,
meg villa, bunda és ékszer.
Ezer a személyem,
személyem egészen más, mint más.
A nő a legnagyobb költő,
ijesztő mennyi pénzt költ ő.
S ebben a lokál meg a szesz,
meg a dzsessz hibás.
(Na figyelj, mi lesz!)
Tíz után,
az ember nem vágyódik víz után,
mert hogyha felveszem a díszruhám,
egy jó pohár szesz kell.
(Ideges vagy? Az a Jó!)
Tíz előtt,
esetleg meghajlok a víz előtt,
de rögtőn kérek egy kis ízlelőt,
s ez már kiengesztel.
Éjfélkor vár a bár,
s egy nő ma már csak pezsgőt rendel,
Így rögtön más sz íz,
hisz már a víz a halnak sem kell.
(Hát még nekem)
Tíz után,
az ember nem vágyódik víz után,
mert hogyha felveszem a díszruhám,
egy jó pohár szesz kell.
(Szóval még neked áll feljebb?
Bár úgy lenne! Jól van, akkor elmegyek!
És tudod, hogy mikor jövök haza?!
Azt csak várd ki, hogy mikor jövök haza!)
Ma egy előkelő dáma,
ha már beül a kis bárba,
nem ihat vizet,
ha barátja fizet egy jó
(barátja...hallod?!) pezsgőt.
Elismerem, hogy ez így van,
nincs hangulat , ahol víz van,
és ezt már Szókratész előtt is tudták a nők.
(De jó, hogy kimondtam, mert)
Tíz után,
az ember nem vágyódik víz után,
mert hogyha felveszem a díszruhám,
egy jó pohár szesz kell.
(Je! Naná, hogy kell!)
Tíz előtt,
esetleg meghajlok a víz előtt,
de rögtőn kérek egy kis ízlelőt,
s ez már kiengesztel.
Éjfélkor vár a bár,
s egy nő ma már csak pezsgőt rendel,
Így rögtön más sz íz,
hisz már a víz a halnak sem kell.
Tíz után,
az ember nem vágyódik víz után,
mert hogyha felveszem a díszruhám,
egy jó pohár szesz kell.



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."