|
|
|
|
|
Cserii
A világ manipulatív sok embert félre visznek,
de azok vannak kevesen akik a szívnek hisznek.
Túlságosan leköt, hogy mi volt és hogy mi lesz
ez a felesleges gondolat az emberből csak ki vesz.
Egyszer élsz van aki egyszer se,
ez benne van minden tettedbe.
Gyerünk hidd el végre ez nem az a darab
amitől holnap a jókedved szembeszalad!
Marad ami marad, a harag az ami alakít,
akad a szavad, ha magyarázni akarsz valamit...
Add fel és hagyd! - A szíved ezt érzi,
de ki fog majd helyetted a tükörbe nézni?
Csak úgy lehetsz szomorú, ha előtte boldog voltál,
és ne feledd, hogy nem szégyen hogyha padlót fogtál,
hisz az igazán erős, aki fel tud onnan állni,
ki a félelmeivel mer egymaga szembe szállni!
Refrén
Nézz rám, mit látsz?
Bár a szemeidből már látom régen...
Viszlát, Viszlát!
Nem ugyanazok vagyunk már a fényképen...
Degz
Számtalanszor felálltam már, nem tört engem semmi meg,
ne feledd az ember mindig saját magát menti meg.
Nincsen isten, nincsen sors, csak a magad ereje
a kitartás mi számít! - Ez a tettek mezeje.
Tedd meg amit akarsz, mert itt nincsen holnap reggel már,
akkor lehetsz sikeres, ha minden terved tettel jár!
A sötétség nem boríthat el, fogad össze szorítsd ha kell,
állj fel és az életedet fenekestül fordítsd ma fel!
Ereszd ki a hangodat a világra,
az eltorzított tükörképed törjed ezer szilánkra!
Hiába vagy erős, hogyha gyenge lelked mutatod
a testedet a lelkedet, az agyaddal te uralod...
A fejlődésed folyamat, egy pontból leszel farkassá,
egyedi vagy, higgyed el, amit akarsz azzá válsz.
Ne feledd csak felfelé, ha alul vagy csak mássz fel,
hagyj nyomot a világba, a lángnyelvekhez gáz kell!
Refrén
Nézz rám, mit látsz?
Bár a szemeidből már látom régen...
Viszlát, Viszlát!
Nem ugyanazok vagyunk már a fényképen...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
