|
|
|
| Előadó: | Kishonti Ildikó |
|---|---|
| Album: | Egy furcsa lány |
| Megjelenés: | 1985 |
| Hossz: | 4:47 |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) Fred Ebb |
|
John Kander |
|
| Kiadó: | Hungaroton- Qualiton |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Ott születni, jó helyen, hol senki se bánt
Kis mázli néha kell
Megtalálni, felnevelni papa-mamát
Kis mázli néha kell
Megtalálni végre őt, ki hozzánk való
Aki külcsínre szép és a belbecsre jó
Suttogod magadba halkan: most ide nézz
És ha rád figyel fel
Egy kis mázli néha kell
Kis kalandos, girbegurba útjaim közt
Kis mázli néha kell
Észre térni balga-bamba álmaim közt
Kis mázli néha kell
Rátalálni egyre, ámde hol az az egy
Aki asztalhoz, ágyhoz és paphoz is megy
Átölelni őt, ki gazdag és csupa szív
És oly nagyszerű fej
Egy kis mázli néha
Egy kis mázli néha
Egy kis mázli néha kell
A máz... a máz... a máz... a máz...
A máz... a máz... Mázli?
Csókban és a kártyán
Kis mázli néha kell
Nem marad meg árván
Kis mázli néha kell
Úgy érzed, az Isten lábát jól kaptad el
De a földre zuhansz és nem kelsz újra fel
Rá ne fázzál, szót se higgyél
Rá fizetnél fájó könnyeiddel
Egy kis mázli néha kell
Mért van ez így?
Mondd nekem
Oly rég érzem
Az a mázli úgy kell
Jó tanács ez gyerekek
Jól jegyezd meg
Ott születni, jó helyen, hol sohase félsz
Boldogságod ott találod meg, ahol élsz
Fortunáta elfelejtett, bárhova mész
Az van, hogy sajna máma rongy a szív meg az ész
Kis csacsi
Rátalálni egyre, ámde hol az az egy
Ki csak hű lesz és jó
És hozzád való
Hát szót se higgyél
Ráfizetnél almaidért
Kis tű nő tévedésért
Egy kis mázli
Egy kis mázli
Az mindig úgy kell
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
