


| Előadó: | Kati és a Kerek Perec |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Horváth Attila |
|
Nagy Katalin |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop / Rock |
| Címkék: | Keressük! |

Kiskoromban, a szép napokban,
még állt az a szürke ház
az utca végén, egy régi kertben,
amit ma már nem találsz.
Mindennap arra jártunk iskola után,
és játszottunk és bolondoztunk szinte minden délután.
Már nem emlékszem, melyik évben
új fiú jött közénk.
Idegen volt és kicsit félszeg,
aki sok mindent nem ért.
És nevettük és kigúnyoltuk szinte mindenért,
amit tett, vagy amit nem mert megtenni, mert úgy félt.
Aztán egy bolond napon,
mikor volt, nem is tudom,
mondta, hogy szeret engem.
Régen nem játszunk ma már,
mégis ez e legszebb nyár,
amit valaha éltem.
Csak tizenöt nyár, csak tizenöt nyár,
csak ennyit éltünk még.
Csak tizenöt nyár, csak tizenöt nyár
tudom, sokkal több van még,
de mennyi élmény, mennyi álom és mennyi tévedés!
Tizenöt nyár – ki döntheti el, hogy sok ez vagy kevés.
Éppen félúton vagyunk.
Mondd meg, hová tartozunk.
Mit is jelent hogy élünk?
Az ajtó félig nyitva már,
a másik félig zárva már.
Épp a küszöbház értünk.
Csak tizenöt nyár, csak tizenöt nyár,
csak ennyit éltünk még.
Csak tizenöt nyár, csak tizenöt nyár
tudom, sokkal több van még,
de mennyi élmény, mennyi álom és mennyi tévedés!
Tizenöt nyár – ki döntheti el, hogy sok ez vagy kevés.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.