|
|
|
| Előadó: | Tape Underground |
|---|---|
| Album: | DEVIA |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csiga vagyok a betonon,
Reklámszatyor a parkban,
Ráncok az arcodon,
Békés helyed a társadalomban.
Felöltöztet a félelem,
Levetkőztet az alkohol,
Tudatos táplálkozás a benzingőzben,
Anyám kérdem, a szakértő válaszol.
Olyan vagyok, mint senki más:
Végtelen ravatalom a fogyasztás,
Amíg térden összeimádkozom a pénzem,
Az ügyvédem imádkozik értem.
Az összes énem olyan,
Hogy csak a b***ást veszi komolyan,
A legmélyebb hitem meg olyan,
Mint a kiismerhetetlen „árfolyam”.
Amikor nem ismertelek,
Igazán csakis akkor szerettelek;
Amikor még féltem tőled,
Csak akkor voltam fontos neked.
Ha a földig hajoltam, gazdag voltam,
Ha felegyenesedtem, szegénnyé lettem,
Ha féltem az életet, nem éltem igazán,
Amikor nem féltem, a tévét néztem.
Habfürdő zajban domború lábnyomok,
A saját fülembe suttogok:
Ami tegnap az ugaron,
Az ma szimplán csak szemét a betonon.
Öltöny, Feldmár, játszóterek,
Problémás gyermekek, kokain hegyek,
Gőgös tudósok, húszéves miniszterek:
Mind a lelkiismeret helyett…
Fürdőkádban a víz alatt,
A paplan alatt a kifeküdt ágyon,
Napernyő, ami a hó alatt ragadt,
Egy soha nem álmodott álom:
Úgy nincs itthon senki…
Ha a saját markomban nem csillogok,
Nem is vagyok, unatkozok.
Ha nem vágysz rám jobban önmagadnál,
Önmagamnak sem számítok.
Üres lakásba csengetek,
Nincs itthon senki,
Nincs itthon senki.
Üres lakásba csengetek,
Nevem az ajtón,
Nincs itthon senki.
Így is hallani a liftet,
A szomszéd keze alatt a kilincset,
Gépelés közben is mozog a szám,
Tüntetők a régi, gyermekkori utcán.
Elfelejtem magam,
Kiigazítom minden igazam:
Nem azért iszom, mert akarok,
Minden mindegy, ha valaki más vagyok.
Eszek, ha szokták,
B*szok, ha szokták,
Alszok, ha szokták,
Kedves vagyok, ha szokták,
Mindent magára hagyok,
Akit a plakáton látok, az vagyok:
Öltöny, Feldmár, játszóterek,
Problémás gyermekek, kokain hegyek,
Gőgös tudósok, húszéves miniszterek:
Mind a lelkiismeret helyett…
Fürdőkádban a víz alatt,
A paplan alatt a kifeküdt ágyon,
Napernyő, ami a hó alatt ragadt,
Egy soha nem álmodott álom:
Úgy nincs itthon senki…
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
