|
|
|
|
|
| Előadó: | Tape Underground |
|---|---|
| Album: | ATMA |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden szellemek rajtunk fekszenek,
Így alszik alattunk a Föld.
Töröld le könnyeid, öleld át bűneid,
Arccal a napnak, háttal saját árnyékodnak.
Nem az Én van, hanem Én vagyok,
Akik tesznek és aztán sem értenek, azok állatok.
Soha nem volt szükség itt rád:
Önmagad ketrece, többiek jelmeze.
Nem az anyag, ami van,
Ami van, az anagyra bontható,
Ahogy az értelem feletti értelemből
A pszichologizáló gondolkodó.
Csak Te maradtál nekem,
Tiszta kezdetemkénti kezdettelen
És soha nem is volt másom,
Csupán az idő feletti végtelen jelen.
Senki sem kérdezte a nevem,
Ahogy a technika, úgy az életem,
Ahogy az emberek helyett az ipar
Tökéletes rabszolgákat akar...
Az anyag, amitől nem lát,
Az anyag, amitől nem beszél,
Az anyag, amitől nem érez,
Nem gondolkozik, csak él...
Minél inkább megismerni
És annál kevésbé érteni,
Objektíven ítélkezni,
A létre képtelenül létezni,
Minden fogalmat feloldani,
Minden szetséget elüldözni,
Saját koporsómban megálmodni,
Hogyan kell önmagam kioltani.
Nem az anyag, ami van,
Ami van, az anagyra bontható,
Ahogy az értelem feletti értelemből
A pszichologizáló gondolkodó.
Csak Te maradtál nekem,
Tiszta kezdetemkénti kezdettelen
És soha nem is volt másom,
Csupán az idő feletti végtelen jelen.
Senki sem kérdezte a nevem,
Ahogy a technika, úgy az életem,
Ahogy az emberek helyett az ipar
Tökéletes rabszolgákat akar...
Az anyag, amitől nem lát,
Az anyag, amitől nem beszél,
Az anyag, amitől nem érez,
Nem gondolkozik, csak él...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
