|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | A Dalnok Könyve |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 5.13 |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Szabó Leslie |
|
| Kiadó: | Dalnok Produkció |
| Stílus: | Pop-Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Eldőlt már régen a sorsunk
De felnőtt lenni, mondd, ki akar?
Csak emlékezz: mikor gyerekek voltunk,
Még szívből szólt mindig a dal...
Hát szóljon újra csak úgy, ahogy szólni akar:
Könnyű volt minden, mikor még én is hittem
A mesékben, s hogy a rossz pórul jár...
De hol van már az a herceg, aki még neked is tetszett,
És hol van az a királylány, aki holtáig vár?
Fel kellett nőni, és sohasem összetörni,
Pedig az élet tényleg mindent megpróbál,
S én hiába mondom: "baj van! Mikor jön már az a hajnal,
Amikor végre felébred egy új világ?"
Hazudik minden, és nincs, aki intsen, hogy:
Állj, nincs tovább!
Eldőlt már régen a sorsunk
De felnőtt lenni, mondd, ki akar?
Csak emlékezz: mikor gyerekek voltunk,
Még szívből szólt mindig a dal...
Miért nem szólhat úgy, ahogy régen?
Miért nem érzed, hol van a baj?
Látod, gyűlnek a felhők az égen...
Mondd hát, kérlek: ilyen világot ki akart?
Egyszer volt, hol nem volt... S közben csak rólunk szólt,
Hittük, hogy mindig győz az igazság,
És álmodtunk ébren, vagy csak vártuk éppen,
De valahogy mindig más lett a valóság...
Fel kellett nőni, és sohasem összetörni,
Pedig az élet tényleg mindent megpróbál,
S én hiába mondom: "baj van! Mikor jön már az a hajnal,
Amikor végre felébred egy új világ?"
Hazudik minden, és nincs, aki intsen, hogy:
Állj, nincs tovább!
Eldőlt már régen a sorsunk
De felnőtt lenni, mondd, ki akar?
Csak emlékezz: mikor gyerekek voltunk,
Még szívből szólt mindig a dal...
Miért nem szólhat úgy, ahogy régen?
Miért nem érzed, hol van a baj?
Látod, gyűlnek a felhők az égen...
Mondd hát, kérlek: ilyen világot ki akart?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
