|
|
|
| Előadó: | Mikó István |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Békeffi István Vadnay László |
|
Lajtai Lajos |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Én vagyok az ismert nevű, híres doktor Spitz,
énhozzám jár az egész Ritz.
Közismerten elsőrangú az én módszerem,
s oly egyszerű a gyógyszerem.
Először is leveti a beteg a ruhát,
én megfogom a pulzusát.
Nem szólok egy árva szócskát,
meggyógyítok újabb ócskát,
éppen ezért így szól, aki lát:
Doktor úr, maga de jópofa!
Doktor úr, maga nem szól soha.
Doktor úr, maga csak simogat.
Doktor úr, nem láttam, én úgy éljek, ily finomat.
Doktor úr, magára spórolok.
Doktor úr, ez csuda jó dolog.
Doktor úr, a szívem már fatigue,
csak nekem rendeljen holnap öttől hatig.
Feljött egy lány, s megkérdeztem, mit rendelhetek,
s így szólt a nő, hogy ő beteg.
Sírva mondta, hogy a baj egy rém súlyos dolog,
szegényke félt, hogy fájni fog.
Feküdjön a műtőszékre szépen, kicsikém!
Legyen nyugodt, ezt mondtam én.
A nő hallgatott a szóra, s alig telt el így egy óra,
már nevetve énekelt felém.
Doktor úr, maga de jópofa!
Doktor úr, maga nem szól soha.
Doktor úr, maga csak simogat.
Doktor úr, nem láttam, én úgy éljek, ily finomat.
Doktor úr, magára spórolok.
Doktor úr, ez csuda jó dolog.
Doktor úr, a szívem már fatigue,
csak nekem rendeljen holnap öttől hatig.
Nőm beteg lett, s konstatáltam, hogy olyan beteg,
amelyhez én nem érthetek.
Épp ezért más doktort hívtam, aki megjelent,
s hol nőm feküdt, oda bement.
A kulcslyuknál hallgatóztam, a hideg kilelt,
nőmmel mi van, ez érdekelt.
Borzasztóan meglepődtem, mit is csinálhatnak ők benn,
mert a nőm még vígan énekelt:
Doktor úr, maga de jópofa!
Doktor úr, maga nem szól soha.
Doktor úr, maga csak simogat.
Doktor úr, nem láttam, én úgy éljek, ily finomat.
Doktor úr, magára spórolok.
Doktor úr, ez csuda jó dolog.
Doktor úr, a szívem már fatigue,
csak nekem rendeljen holnap öttől hatig.
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
