|
|
|
| Előadó: | Udvaros Dorottya |
|---|---|
| Album: | Majdnem valaki |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 3:23 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Hrutka Róbert |
|
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az ember felöltözik
Aztán meg levetkezik
Folyton csak festi magát
Aztán megtörli magát
Ül csak a tükör előtt
Feledve honnan is jött
Nem tudva mi a neve
Már azt se mi a neme
Nem hiszi el amit lát
Már csak a görcse szilárd
Fejében üres szavak
Némelyik beleragad
Annyira beleragad
Hogy aztán fájva szakad
És aztán úgy szalad el
Nem is emlékezel
És még ott van
Mi kínoz és folyton gyötör
Egyik óra
A másiktól megörököl
Ami kell,
S rögtön öl,
Ha ölni hagyják
Az az átkozott jó
Bizonytalanság
Csak ő a társad neked
A hátad mögött követ
Nyakadon ott a keze
Nem tudod cirógat-e
Vagy megfojtani akar
Kell ő, mert nem hogy zavar
Ő, aki egyedül kell
Sírsz neki:
Ne engedj el!
Ő veszi el, aki vagy
Szavakba beleragadj
Azt is ő intézi el
Nőből, hogy férfi leszel
Öregből, hogy fiatal
Azt se tudd, hogy mit akarj
Csak azért, hogy megfelelj
Magadat veszíted el
És még ott van
Mi kínoz és folyton gyötör
Egyik óra
A másiktól megörököl
Ami kell,
S rögtön öl,
Ha ölni hagyják
Az az átkozott jó
Bizonytalanság
Szerelmem vagy,
Ne hagyj el soha
Tiéd vagyok
Drága mostoha
Úgy kínozz,
Hogy ne hagyj el soha
Vérem lettél
Drága mostoha
És még ott van
Mi kínoz és folyton gyötör
Egyik óra
A másiktól megörököl
Ami kell,
S rögtön öl,
Ha ölni hagyják
Az az átkozott jó
Bizonytalanság
És még ott van
Mi kínoz és folyton gyötör
Egyik óra
A másiktól megörököl
Ami kell,
S rögtön öl,
Ha ölni hagyják
Az az átkozott jó
Bizonytalanság
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
