TUDÓSÍTÁS AZ A38-RÓL: betekintés az Aurevoir. zenekar életébe

A mai magyar popkultúra közönsége, zene és szöveg kapcsolata

A Hajógyár-projektről

A Hajógyár a popkultúra kikötője. A Petőfi Kulturális Ügynökség célja, hogy teret adjon a művészet, a kultúra minden szereplőjének önálló vagy akár fúziós projektek megvalósításához is. És az is, amiről a ma este szólt: könnyen elérhető formában fókuszáltan, izgalmas formátumok által minél több emberhez eljuttassák a könnyűzenei tartalmakat.

A Hajógyár a Petőfi Kulturális Ügynökség kezdeményezése, melynek pódiumestjei az A38-as hajón kerülnek megrendezésre, havi több alkalommal. Fashion show és zene, tánc és zene párhuzamai, a kultúra számos területe reflektorfénybe kerül ezeken az intim hangulatú esteken az A38 hajó gyomrában.

Ezek között kettő olyan van, amelyen kifejezetten a zene és a szöveg kapcsolatára összpontosít (Zene X Szöveg címmel).

Hazai dalszerzőket és szövegírókat kérnek fel a részvételre. Velük moderátor beszélget a pályájukról, az alkotói folyamatról, zenetörténelmi összefüggésekről is – ahogyan ezt majd látjuk is az alábbiakban. Természetesen a meghívott zenész nem csak mesél, hanem mini koncertet is ad. A Hajógyár projektje egyértelműen hiánypótló a hazai könnyűzenében, a magyar popkultúrában.

Ezen az estén az Aurevoir. két tagja volt jelen az eseményen

A beszélgetést a Hajógyár képviseletében Erdős Zsófi moderálta. Agócs Márton énekes-gitáros ír buzukin is játszik – ez utóbbit hozta a hajóra. Fejér Mihók szintén énekes, emellett mandolinon zenél – ez utóbbi volt nála a Zene X Szöveg névre hallgató sorozat október 4-i estéjén is. A nyolcfős zenekar 2015-ben indult Zsámbék környékéről és magát az ethno-beat műfajába sorolja. Ez meg is felel a valóságnak.

Képzeljük el, hogy ül a színpadon egy fiatalkori Gallagher-ekbe oltott John Lennon-utánzat és zenésztársa, aki hozzá képest átlagos fiatal magyar srácnak tűnik az egyetem padjaiból. És

azzal kezdik a Hajógyár szervezésében megvalósuló, pódiumbeszélgetésre épülő, zenés blokkokkal fűszerezett estét, hogy bemutatják a zenész-magyar kéziszótárt.

Azért, mert a közönség nagy része nem zenész – ez látszik a kézfeltartások számából is.

A közönséget művelni… kell?

Az Aurevoir. két tagja olyan szavak és kifejezések jelentését magyarázta el, amelyeket a vélhetően művelt közönség nagy része pontosan ért a szótár nélkül is.

A két zenész kissé erőltetetten vicces formában mondta el a kifejezések jelentését, amelyre őszinte vagy sem – olykor felcsendülő nevetés volt a válasz a hallgatóság részéről.

Márton és Mihók úgy beszéltek, mintha már évtizedek óta a pályán lévő zenészek lennének. Náluk jobban senki sem ért a hazai zeneiparhoz és annak kulisszatitkaihoz, s ebbe a világba most hajlandóak beavatni a közönséget is. Őszintén sértőnek éreztem, hogy azt feltételezik: ilyesmit el kell magyarázni.

Így ír dalszövegeket az Aurevoir. két énekese

Agócs Márton elmesélte, hogy két olyan élethelyzet van, amikor leginkább ihletett állapotban lebeg: utazás közben és félálomban. Ekkor előveszi a telefonját és a Jegyzetek appba írja a dalszöveg-kezdeményeket, fontosabb gondolatokat.

– Higgyétek el, hogy a Jegyzetek app sokkal jobb, mint az Instagram – mondta Márton.

Beszédes és bíztató sorok egy fiatal zenész, egy fiatal felnőtt szájából generációjára nézve.

Mihók számára gyakorta a környezetváltozás jelent inspirációt. És ő is rendszeresen használja a Jegyzeteket a telefonján.

Aurevoir. dalszövegeket itt találsz.

Megszületett a Deák-rét lemez – ez a háttere

A Deák-rét című, legutóbbi nagylemezük készítésekor mindkettejük telefonjában közel száz jegyzet volt, amelyekből aztán megszületett az új anyag. A munka januárban vette kezdetét. Elmondásuk szerint akkor még nem voltak igazán motiváltak. Lefoglalták azonban áprilisra a stúdiót és ez munkára sarkallta őket. Így három és fél hónap alatt össze is rakták a lemezt. Augusztus 18-án felléptek a Budapest Parkban – ezt a napot tűzték ki a lemezbemutató dátumaként. És mindennel elkészültek, a közönség pedig láthatóan elégedett az anyaggal, melyet – a költővel egyeztetve – Kemény István Kálvin-rétje után szabadon – Deák-rét címre kereszteltek.

– Aki nem hallotta a Deák-rét lemezt, menjen ki a teremből – hangzott el a mondat, amely után másodszor gondoltam arra, hogy vajon miért kell elidegeníteni az újakat, az érdeklődőket a zenekartól.

Hogyan dönti el a két énekes, hogy ki énekli az adott szöveget?

– Az énekli a dalt, aki a szövegét írta. Kezdetben még igen gyakran, most már kevésbé szólunk bele egymás dalszövegeibe. Tiszteletben tartjuk a másikat, pláne ha a dal a szerelemről szól, és tudjuk, hogy mennyire sokat jelent a zenésztársunknak – részletezte Agócs Márton.

– Ha bulisabb dalt írunk, lazábban vesszük és könnyebben mondjuk el a véleményünket egymás dalszövegeiről – folytatta Fejér Mihók.

Az ethno-beat, mint műfaj

– Nálunk koncepció, h káosz legyen. Rengeteg műfajt építünk be a zenénkbe – folytatta Márton, aki azt is elmondta, hogy a hatvanas évek és a beatkorszak óriási hatással volt rájuk. És hogy nagy rajongója a KEX zenekarnak, amelyet műfaja egyik legjobbjának tart a hazai zenei palettán.

– Sok középkori és reneszánsz zenét hallgatok, amelyek inspirálnak. Tény, hogy ezt sokkal nehezebb átadni a közönségnek, mint a beat-et, de igazán különlegessé teszi az Aurevoir. zenéjét – folytatta gondolatait Mihók az inspiráció és a zenei hatások kapcsán.

Erőteljes népzenei hatás a dalokban

A fentiek mellett az erőteljes népzenei hatás is markánsan megjelenik a dalokban, erre pedig ráerősít – ahogyan ez a hajón is történt – a háttérvetítés is. A kivetítőn népzenei motívumok úsztak, amelyek kiváló közeget teremtettek a mandolinon és buzukin játszó zenészeknek, akik több kisebb, zenés blokkal is gazdagították az estét.

Pilinszky verseinek dalszövegbe ültetése komolyságot is visz a dalaikba

Márton volt az, aki a verseket elsőként átültette az Aurevoir. dalszövegeibe. A versrészletek pedig remekül illeszkednek a népdal-átdolgozások és a saját szerzemények elegyébe.

– Megmutatják azt is, hogy egészséges arányban van jelen a zenekarban a humor és a komolyság – folytatta Agócs.

Mitől lesz jó a refrén és melyik a legjobb Aurevoir.-strófa?

– Attól lesz jó a refrén, hogy nem mi írjuk, hanem Liam Gallagher – nevetett fel Márton.

Mindkét zenész véleménye az, hogy a dalszöveg első sorának jobbnak kell lennie, mint az utolsónak, s szerintük az Egyedül című daluk refrénje a legjobb.

Szíved add ha igazán elhiszed hogy a némaságban ez a pár szó tied

Milyen szelíd, milyen csendes az ég, a zsebébe rejteget a mindenség

– Akkor jó a refrén, ha az emberben jó érzéseket kelt. Igazán bevált recept nincs – folytatta Mihók.

Az idő-faktor kevésbé lényeges a jó dalszöveg megírása szempontjából

A zenészek szerint nem az a lényeg, hogy mennyire sokáig dolgoznak egy-egy szövegen. Példaként említették, hogy a Ha tegnap még nem ment jól szövegét, amely 45 perc alatt íródott, míg az Örvény című szerzeményen másfél hónapig dolgoztak.

Az Aurevoir. zenés blokkjai az A38-on a Zene X Szöveg estjén

Többek között játszották az Esthajnalt, a Ha tegnap még nem ment jól-t, a Majd a másikon című szerzeményt, a Várlak-ot és utolsóként a Mocsár című dal is elhangzott.

A zenekar további eseményei 2022-ben

Az Aurevoir. jelenleg vidéken turnézik a Deák-rét lemez dalaival. December 28-án pedig az A38 hajón zárják az évet egy nagykoncert keretében.

A mai magyar popkultúra közönsége – az Aurevoir közönsége

Napjainkban a mai magyar könnyűzene a megújulását, egészen új korszakát éljük. Annak minden gyerek-betegségével együtt. A megújulás folyamatában a zenészek részéről a konstans fejlődési ív is megmutatkozik. Újgenerációs, friss, tökéletesen a mai kor fiataljaira reflektáló zenei irányok bontakoznak ki a hazai popkultúrában. Ezzel együtt pedig felnő egy olyan generáció is, amely – egyre inkább – értő füllel hallgat majd zenét. Ahogy a zenészek és muzsikájuk fejlődik, úgy válik a közönség is egyre igényesebb zenehallgatóvá. Egymást generáló és szükségszerá popkulturális folyamatokról van szó.

Fotók: Aurevoir. hivatalos

Zöld fenyőfa

TUDÓSÍTÁS AZ A38-RÓL: betekintés az Aurevoir. zenekar életébe