|
|
|
| Előadó: | Bródy János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János Illés Lajos |
|
Szörényi Levente |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rock, progresszív rock |
| Címkék: | Keressük! |
Tudod, a szép szavakat már régen nem hiszem el
Tudod, én megszoktam, hogy az életem védeni kell
Nekem nincs más Istenem
csak a kenyerem és a vérem
Ez a sorsom, ez az életem
szabadon kell, hogy éljem
Aki ma bort iszik és vizet prédikál
az az én szívemben hitet nem talál
Nekem nincs más Istenem
csak a kenyerem és a vérem
Ez a sorsom, ez az életem
szabadon kell, hogy éljem
Igaz, hogy fenn a gálya
s alul a víznek árja
De a gályarabnak is azt ígérték
hogy eljő a szabadulás
Tudod, én nem szeretem, ha előírják nekem
hogy kit szolgáljon a lelkiismeretem
Nekem nincs más Istenem
csak a kenyerem és a vérem
Ez a sorsom, ez az életem
szabadon kell, hogy éljem
Igaz, hogy fenn a gálya
s alul a víznek árja
De a gályarabnak is azt ígérték
hogy eljõ a szabadulás
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
