


| Előadó: | Barbárfivérek |
|---|---|
| Album: | Mennydörgés |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 5:24 |
| Szövegírók: |
Für Tibor Halpert Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Bloose Broavaz |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Tibbah:
Volt, hogy vizet ittam, volt, hogy bort,
Szívesen fújnék el harmincöt évnyi port,
Egy húron pendülök, egy másikon a többiek,
Még is egyek vagyunk, én meg a földiek,
Egy sima vászon, az én filmem nem luxus, de
Minden percében ér egy újabb impulzus,
Legnagyobb közdelem az állandó magány,
Az ember kínlódik, de közben mégis vagány,
Húsz éve szól a dal, de sovány a bolt
Proli formájában élem át a rock and rollt,
Vannak titkaim is, abból nem adhatok,
A többi a tiéd, ahogy most is hallgatod,
Ropog a jég, ahogy a tüzes víz átjárja,
Fújom a füstöt, rá a szürke párkányra,
Nagyot csulázok az élet koszos medrébe, így
Bele tudok nézni a tükörképem szemébe
Deego:
Kívánj most valamit, aztán 10-zel oszd el
Ez itt MO kisgyerek, egy balkán rap poszter
Egy gitár vagyunk mind, csak épp mindenki más húron
Szoli barna testtel szörfölünk a rántott húson
Annyira zavaró, mintha elvinne a kanyaró
Hogy a fagyott szívemen nem segíthet már a jégkaparó
Mégis szeretem, hisz az annyira pazar
Mikor külföldön káromkodom, ők nem tudják, hogy magyar
Itt mindenki vidéki, max a falu tágasabb
Én is csak azért lakom Győrben, mert itt délben árnyasabb
Ha épp nincs áram, napközben lógatom a lábam
Így érzem igazán, hogy csak egy vagyok a nyájban
Ez pont annyira keserű, mint amennyire pont édes
És pont olyan hosszúságú, mint amennyire széles
Ha pénzed van tesó, a legfényesebb mécses
Egy apró sötét folt, a legszebb mákos béles
Maszkura Refrén:
Vízzel is enyhült pár nap,
Bár szédített, mert láttam,
Magánnyal küzdő másnap,
Pincékbe botló bánat,
Luxus darab lett szavunk,
Palástban muzsikája,
Bortól bűzlő vasárnap,
Tüzes torkom átjárja
Norba:
Tiszta fejjel ébredek a reggelre
Egy jó naphoz némi lendület is elkelne
Vannak közös ügyek, de az picit más,
Hogy bennem még él némi affinitás
A zene füleimnek, az profi
Az elszántság visz oda, nem a jó pofi
Jó régen itt vagyok már, mint a Szofi
A rendszert áztatom savba, mint Hofi
A saját akaratomtól függ a létem,
De nem vált mottómmá: a ki, ha én nem
Bármivel mocskolsz? na azt kétlem
Kinek tiszta marad keze, az a vétlen
Ha tudnád, honnan jövök, tudnál róla,
Hogy valósághű rapet sugároz a zóna
Nincs az a falat, amivel nem bírok,
Mint a Homie Crew, amikor írok.
Maszkura Refrén:
Cof:
Különös kedvtelenség járja be a napokat
Mialatt próbálod összerakni a kis darabokat
Minden jel arra mutat, hogy minden álmod
Esténként csak kicsi darab, porrá válik ujjaid alatt
A tegnap jobb volt, ezt mondom már rég
De a tegnapból ez lett mára? te jó ég
Olyan félelmetes mély a bizonytalan valóság
Ettől olyan elérhetetlennek tűnő, nekünk nem marad más, csak a mindennapos hazugság
Itthon otthon vagyok, de a munkában
Nem más csak egy újabb idegen
Nyelvtől függetlenül nem mindig értem, hogy mi, miből, hogyan legyen
Ez az egész olyan nekem, mint Aliznak a kábulat
Ismeretlen, mégis sok régi szarra rámutat
Járom a táncot, ahogy az élet az alávalót húzza alám, közben mosolyog a szám
Phat:
Nem olvasok kottát, pár hangszál a hangszerem,
Ha hang száll, lobban fel a hangszerelem
A zenémet az életemen játszom el neked,
Bár volt pár évem, mikor az életemmel játszottam az életem helyett!
Nem író vagyok, a vérem tinta, a kézben én a toll,
Ez nyitott könyv, tanulhatsz a hibákból, ha belelapozol,
Hazám te mindenem, mért vagyok neked semmi?
Pedig azt érzem, hogy nem akarok tőled távol lenni?
De... azért az kicsit lehúzó,
Hogy 100km-re innen, akármelyik melóért pottyan le 1000 euró,
És még kérdezel?
Hé miniszter, van bőr a képeden? Hogy 47.000?
Pedig szép itt, ha igazán megéled a napokat,
Csak kapcsold ki a rádiót, a tv-t, és hajítsd ki a lapokat,
Ez az igazi világ kisember,
És csak az nem látja meg, aki ide nézni sem mer!
Maszkura Refrén:
Vízzel is enyhült pár nap,
Bár szédített, mert láttam,
Magánnyal küzdő másnap,
Pincékbe botló bánat,
Luxus darab lett szavunk,
Palástban muzsikája,
Bortól bűzlő vasárnap,
Tüzes torkom átjárja



Harcsa Veronika Flow By című albuma, amely egyszerre zenei és vizuális kísérlet, Vancsó Zoltán fotós slideshow-jával december 1-jén debütál a Müpa Fesztivál Színházában.
Az új zenei projekt a közönség és az előadó közötti határokat kívánja feloldani
A dalok karaktereihez olyan képi narratívák születtek, amelyek rejtett szálakon kísérik és egészítik ki a hallottakat. Az InterAction című esten az énekes Nora Thiele német ütőhangszeressel és a Soharóza kórussal lép színpadra.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Harcsa Veronika tudatosan fordult az interaktív, közösségi élményt teremtő zene felé
Régóta vezet workshopokat, 2024-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem zeneterápia szakán szerzett diplomát. Új albuma, a Flow By ennek a szemléletnek a folytatása.
A szerzemények úgy születtek, hogy az élő előadás során a közönség aktív részese lehessen a zene formálásának: a taps, a hangadás, a ritmikus gesztusok mind a közös flow-élmény részévé válnak.
- A dalokat úgy írtam, hogy belekomponáltam a közönség jelenlétét. Élőben erre épül minden, az viszont további ötletelést igényelt, hogy lemezként hogyan fog működni mindez.
A koncepcióba belevettem a Soharóza kórust, amely híres kísérletező kedvéről. A lemezen ők teremtik meg a közösségi hangzást
és a Müpa-beli koncerten is jelen lesznek, hogy a közönség közé vegyülve erősítsék a hangadást - fogalmazott Harcsa Veronika.
Fotó: Harcsa Veronika Facebook oldala
A lemezen és a koncerten közreműködő Nora Thiele német ütőhangszeres zeneszerzővel és hangszerépítővel az énekes berlini évei alatt ismerkedett meg. Thiele világzenei ihletésű hangszereivel, frame drum- és ritmuskísérleteivel különleges textúrát ad a hangzásnak.
Vancsó Zoltán 2005-ben fedezte fel, majd az elmúlt években művészi szintre emelte a zenével kísért fotó slideshow műfaját. Több száz rövid és csaknem egy tucat egész estés fotófilmet hozott létre, számos alkotása moziban is látható volt.
- Látom a zenét és hallom a képet, érzem e két világ összefonódásának lehetőségét. Ez a műfaj lehetőséget kínál több tucat fotó összefűzésére, ahol a szerkesztés önálló és rendkívül kreatív folyamattá válik.
A képek közötti áttűnések dramaturgiai és esztétikai szerepe, valamint a zenei kíséret hozzájárul ahhoz, hogy a vizuális élmény komplexebbé és átélhetőbbé váljon.
A lemez hangulatához 2017-ig nyúltam vissza az archívumomban, hogy korábban nem publikált képekkel dolgozhassak. Nem konkrét történeteket mesélnek el, hanem a zene tudatalattijába vezetik el a nyitott nézőt - részletezte az alkotó.
A rendhagyó koncepcióból születő lemez egyedi online megjelenést kívánt
- Ma már nagyon kevesen hallgatnak meg elejétől a végéig egy lemezt, de bízom benne, hogy ez az album a vizuális élmény miatt kivétel lesz. Éppen olyan hosszú, mint egy sorozat epizódja - tette hozzá Harcsa Veronika.
Kiemelt kép: Harcsa Veronika Facebook oldala