


| Előadó: | Budapest Voices |
|---|---|
| Album: | Alternatívák |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Czutor Zoltán Warnusz Zsuzsanna |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Lesz, volt, van/Mindig egy nő, akit rám bíz majd az ég, de elhajtják
a démonok mellőlem, bizony van ott, / Mindig egy lány, aki annál többet ér,
hogy rám hagyná az ég, megint úgy érzem megint ez van, mindig az, hogy...
Száll a hírem, én meg messzebb nem megyek, nem is tudok.
Egyre többször van az , hogy rajtam múlik csak, hogy a
Jó megoldást mostmár bennem keressem, csak bennem.
De ott a kígyó lakik még benn, s addig lesz
Nő, akit rám bíz majd az ég, de elhajtják a démonok mellőlem,
bizony van ott, / Mindig egy lány, aki annál többet ér, hogy rám hagyná az ég,
megint úgy érzem, / megint ez van, mindig az, hogy
Lökni bátran könnyű azt, hogy mit merek. Jól megy ez, sőt,
Nagyon jól megy, már csak szusszal győzzem, pedig én
Nem remélek soha , de mégis összejön
De itt a kigyó, s addig nem lesz jó, amíg van egy
Nő, akit rám bíz majd az ég, de elhajtják a démonok mellőlem.
Bizony van ott, / Mindig egy lány, aki annál többet ér, hogy rám hagyná az ég,
megint úgy érzem, / megint ez van, mindig.
Mitől kevés, mitől ilyen a hitem? Mitől kevés, mitől ilyen, ilyen?
Mitől kevés, mitől ilyen a hitem? Mitől kevés, mitől ilyen, ilyen?
Mindig lesz / Nő, akit rám bíz majd az ég, de elhajtják a démonok mellőlem,
bizony van ott, / Mindig egy lány, aki sokkal többet ér, hogy rám hagyná az ég,
megint úgy érzem, / megint ez van, mindig lesz
Nő, akit rám bíz majd az ég, de elhajtják a démonok mellőlem,
bizony van ott, / Mindig egy lány, aki annál többet ér, hogy rám hagyná az ég megint,
rám bizná az ég megint, nem hagyják rám őt.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.