|
|
|
| Előadó: | Erdős Virág |
|---|---|
| Album: | Énekelt versek |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Erdős Virág |
|
Kirschner Péter Erdős Virág |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Borsodban és Fejérben
a kólában a kenyérben
az ólakban a tévében
a gyáva nyulak évében
az aluljárók rendjében
a pénzmozgások trendjében
a foghiányos fogsorban
a bocsánatos offshore-ban
a rád dudáló kocsiban
az eldünnyögött bocsiban
a nemzetiszín pántlikában
masírozó bácsikában
sok kis undok alakban
a legsivárabb barakkban
a Kissalétrom utcában
az ottaniak cuccában
az inkriminált szavakban
a privatizált tavakban
a bűnben és a bírában
a kortárs magyar lírában
a legjobb magyar márkában
a gyereknek a zárkában
a könyörtelen logikában
ifjabb Csorba Robikában
ezeknek a vérében
a garázdaság tényében
a tejben-mézben-mannában
az összes Édes Annában
a puszta földre vetett ágyban
csak az isten tudja hányban
rendszerint a déliben
éjszakázó néniben
a békés, boldog családban
a kihűléses halálban
a fullos, fűtött garázsban
az egész baszott bagázsban
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
