|
|
|
| Előadó: | Erdős Virág |
|---|---|
| Album: | Énekelt versek |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Erdős Virág |
|
Kirschner Péter Erdős Virág |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | versmegzenésítés |
| Címkék: | Keressük! |
hagytam hogy kapásból hülyére vegyétek
hagytam hogy tettleg is helyére tegyétek
hagytam hogy ne legyen mázlija juszt se
hagytam hogy ne érje el még a buszt se
hagytam hogy pokollá tegyék az életét
hagytam hogy röhögve kérjék a bérletét
hagytam hogy bagóért szopja a rezet
hagytam hogy ne fogjatok vele kezet
hagytam hogy piti kis vétkekért szívassák
hagytam hogy ne derüljön ki az igazság
hagytam hogy beszálljon apuka cége
hagytam hogy ok nélkül rakják a "c"-be
hagytam hogy vergődés legyen a suli
hagytam hogy kibukni legyen a buli
fejvesztve fusson a Kultúra Házából
hagytam hogy kitessékeljék a plázából
hagytam hogy ráálljon ne nagyon szarozzon
hagytam hogy félpénzért feketén falazzon
hagytam hogy fogdossák buzgón a fenekét
hagytam hogy sokallják sokan a gyerekét
hagytam hogy ne legyen gyógyír a bajára
hagytam hogy ne jusson gázra se kajára
hagytam hogy ne teremjen a föld eleget
hagytam hogy lopnia kelljen a meleget
hagytam hogy horrorrá legyen a valóság
hagytam hogy ne legyen számára tanulság
hagytam hogy diadalt üljön az enyészet
hagytam hogy hagyja a francba az egészet
hagytam hogy hibát a hibára halmozzon
hagytam hogy üljön a seggén és malmozzon
hagytam hogy ne játsszon érdemi szerepet
hagytam hogy ne legyen bennetek szeretet
hagytam hogy ne tudja ne lássa ne értse
hagytam hogy ne fogja fel még a felét se
hagytam hogy ő legyen most is a lúzer
aki a legeslegelsők közt húz el
hagytam hogy nyűg legyen kint is és idegen
s épp olyan hazátlan jöttment mint idebenn
hagytam hogy hadd higgye ami volt köddé lett
bárhogy is kezdődött annó a történet
én viszont ott voltam van róla papírom
fura de van ez a heppem hogy megírom
ott álltam pénztárca mobil a zsebbe'
bedugtam tövig az ujjam a sebbe
láthattam láttam is mindent és mégis:
hagytam hogy hagyjátok hadd hagyjam én is
én vétkem én vétkem én igen nagy —
hagytam hogy így legyen de te
ne hagyd
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
