


| Előadó: | Dorothy |
|---|---|
| Album: | Jobb, ha hozzászoksz! |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 3:23 |
| Szövegírók: |
Kovács Klaudia Bettina |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Edge Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Hát akkor, legyetek most üdvözölve.
A könnycseppek feltörölve.
Nézz szét bátran, vagyunk egy páran,
A bánat fullad bele az örömbe.
Sok jó kis helyen is elfér, amúgy meg hova is mennél,
Üres a járat, tátod a szádat, te se tudsz jobbat mondani ennél.
Mert itt most, lehet minden a feje tetején,
Kit érdekel, ha szívem a helyén.
Nem vagyok gyáva, tudom mi az ára,
Megtanultam a legelején,
Egyszer csak úgy ébredtem, itt az idő meg kell tennem,
Még egy lépés, nincs több kérdés, minden válasz itt van bennem.
Én meg csak,
Néztem sírva.
Nem hittem el, amit látok,
Az égre írva, nagybetűkkel a szabadságot.
Olvastam, értettem, hogy annyi lényeg az életben,
Hogy minden ízét, minden csókját, minden percét élvezzem.
Csak élvezzem.
Üzenet ez a valóságnak, ami engem is újrahangolt,
Héj haver, élj a mának, nem számít, hogy tegnap, hogy volt.
Elmúlt, nem fáj, hagyjuk, nem kár, változott a lényeg,
Változott a hangsúly, ugye tudod miről beszélek.
Én meg csak,
Néztem sírva.
Nem hittem el, amit látok,
Az égre írva, nagybetűkkel a szabadságot.
Olvastam, értettem, hogy annyi lényeg az életben,
Hogy minden ízét, minden csókját, minden percét élvezzem.
Csak élvezzem.
Én meg csak,
Néztem sírva.
Nem hittem el, amit látok,
Az égre írva, nagybetűkkel a szabadságot.
Olvastam, értettem, hogy annyi lényeg az életben,
Hogy minden ízét, minden csókját, minden percét élvezzem.
Csak élvezzem,
Csak élvezzem.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.