|
|
|
| Előadó: | Sativus |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pájer Gábor Szabó Márton |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Lehet három csajom, meg rengeteg spanom,
de mire megyek vele, ha van ezeregy bajom.
Ez egy paradoxon, mivel a para sokszor
rajtam van és az ember nem tudja kinek panaszkodjon.
Úgy érzem, hogy elhagyom
a régi énem, amiért oly sok ember elhagyott,
fáj nagyon, de nem megoldás, ha mindenben benn vagyok (talán jobb lesz egy napon).
Andalogva hajnalok hajnalán a
mondataim suttogom a csaj hajába.
Az esték azért parásak, mert elmúlik a varázsa
amikor reggelente, beállok a garázsba.
Röpke boldogság után tátongó űr
csak haragot szül, hozza magával a zűrt.
Hány kihasznált lány, hány elnyomott bláz
hány eltolt tálca után hány srác hány
este után akartam mind a tíz körömmel
hogy holnap is részem lehessen majd az örömben,
hogy holnap is részem lehessen majd az örömben.
Ref.:Az esték után én minden nappal
egy szintet adtam
magamnak lefelé,
lelkemben az űr pótlásra egy éjszaka nem elég. (3x)
Éjszakánként a kislányok kajak ribancokká változnak
még a csapból is az folyik, hogy legyél rossz mert a jók elkárhoznak.
Sötét alakok mindenfele, kinézik azt ki nincsen tele
nem mondanám, hogy nincstelenek, de egyiküknek sincs Istene.
A lélek szegény, a tárca gazdag,
ha nem megy a szekér, ki lesz a gazda?
Előbb-utóbb ki lesz akasztva
mindenki és majd ti lesztek aznap
a pultnál, minden kessetek jatt, a pultosé
sírva vigad a magyar, ez az öreg tusé
Oly, üres a szívünk nem fejezi ki az empty sem,
elhúzunk verdával szól belőle, az NTM.
Ott vagyunk, a nyári éjszakákon, melyeken ti nem,
arra várunk, hogy a lelkünket ki menti meg.
Fogyott a sör, meg fogyott a papír
toltuk egészen ma hajnalig. (4x)
Ref.:Az esték után én minden nappal
egy szintet adtam
magamnak lefelé,
lelkemben az űr pótlásra egy éjszaka nem elég.
A pillanatban élünk, mert a jövőnk kilátástalan
perpill csak egy iszás mi este kilátásba' van. (2x)
Ref.:Az esték után én minden nappal
egy szintet adtam
magamnak lefelé,
lelkemben az űr pótlásra egy éjszaka nem elég. (2x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
