|
|
|
Itt cseppekben folynak a legendák,
ahogy pattan a pillanat és csepeg rád,
Ettől percekig tátod a szemed-szád,
Néha veszélyes a túloldal, ne menj át!
Mert itt dőlnek a verbális beretvák,
és a verzékben pusztító beretták,
Azt hiszed, durva volt, amikor a sebed fájt,
de én még két kört simán verek rád.
Nekem a szövegtechnika egy beteg láz,
Ezek szép arcok (?) nem csak egy merev váll,
Amikor nem jön az érzés, szerezz mást,
Mert az agylebenyed e nélkül remeg már.
Csak amit anyád megmondott ne feledd már,
Hogy az idő a tetteid felett száll.
Hogyha rosszak a szokások ne vedd át,
Mert az élet egy páholyból nevet rád.
De azért akad itt néhány remek tárgy,
Meg hogy legyen mire verni, egy sereg lány.
Jól van, befogom a pofámat és megyek már,
Úgyis gyűlnek a sarokban a szelekták.
Ez a történet kurvára kerek már,
Ezzel legendás rímeket kenek rád.
- 1942. Bezárva Leningrádba, blokád alatt. Az emberiség történetének egyik legszomorúbb eseménye. Ötszázezer ember halt meg abban a városban. Ott volt Bakhtin is. Bezárva a lakásába, tudva, hogy bármelyik nap meghalhat. Rengeteg vágott dohánya volt, csak éppen papírja nem volt. Szóval fogta a kézirata lapjait, amin akkorra már tíz éve dolgozott, és kitépte, hogy tudjon cigarettázni.
- Az egyetlen példányt?
- Csak egy példány volt.
Nemtom, hány óra lehet már,
Mikor a mobilom századszor rezeg már.
Megint az arcokat fűti a heves vágy,
Amikor teker egyet ez a cseles srác.
Ez vitamindús, mint egy levestál,
Ettől elnyúlik jobban a meleg nyál,
És az életünk nem lesz merev váz,
Mert az idő, ami mindig pereg már.
Ez a világ is teljesen beteg már,
Ahogy a tüdőmre pozitív lelet vár.
Úgy megindul a számban a meleg nyál,
Pedig a dzsoják helyett most gyerek vár.
És az álmaimban égnek a pelenkák,
De azért pozitív hatással lehet rád
Ez a tapasztalattal bevett vár,
Ide a feszültségedet vezesd át.
Mert a gyenge az imákat rebeg már,
De te mindig a legnagyobb hegyet mászd,
Csak a csúcs ne okozzon neked gázt,
Jó ha néhány fogalom neked tág.
- Mert hát ha az ember meghal, mi a fontosabb? Egy jó könyv, vagy egy jó cigaretta? Szóval pöfékelgetett, és szépen apránként elszívta a könyvét.
- Ugyan már! Egy pillanatra el is hittem, de nem... olyan író nincs, aki ezt megtenné. Ugye?
- Nem hiszel nekem? Jó, figyelj! Olvasd el, itt van leírva.
(Smoke, 1995)
Zene és tánc
Zene és tánc
Massimo Mercelli és az Anima Musicae Kamarazenekar hangversenye
(január 28., szombat, 19:00 – Óbudai Társaskör)
Szenvedélyes dallamok, pezsgő ritmusok, mediterrán temperamentum: mindez az Anima Musicae Kamarazenekar és Massimo Mercelli január 28-i koncertjén az Óbudai Társaskörben.
Az eredeti koncepciótól nem eltérve, ezúttal is 20.századi különlegességek csendülnek fel a Capriccioso-bérlet következő állomásán, olasz és argentin szerzők műveiből válogatva.
Massimo Mercelli neve ismerős lehet a hazai közönség számára, hiszen az olasz fuvolavirtuóz 2018-ban az együttes vendégszólistájaként fellépett már az Óbudai Társaskör színpadán. Lehengerlő játéka olyan világhírű zeneszerzőket is megihletett, mint Krzysztof Penderecki, Philip Glass, Ennio Morricone, vagy Giovanni Sollima, akinek egyik műve el is hangzik a koncerten.
Kamarazenészként és szólistaként a világ számos pontján fellépett már, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Moszkvai Konzervatóriumban, a Szentpétervári Filharmóniában, az Amszterdami Concertgebouwban és a Salzburgi Mozartban. A komolyzenei élet legjelentősebb művészeivel és együtteseivel dolgozhatott együtt, mint például Gidon Kremerrel, Jurij Bashmettel, a Berlini Filharmonikusokkal, vagy a Moszkvai Kamarazenekarral.
A január 28-i koncertet különös kettősség hatja át
A modern, 20.századi hangzásvilág mellett a tánc kerül a középpontba. A hangverseny Respighi: Régi dalok és táncok című kompozíciójával kezdődik, mely egyfajta visszatekintést enged az antik korokba, izgalmas időutazásra hívja a hallgatóságot. Az ezt követő mű a ma is aktívan munkálkodó zeneszerző, Giovanni Sollima tollából származik, akinek Contrafactus című darabjában hallhatják előszőr Massimo Mercellit az Anima Musicae kíséretében.
A koncert második feléhez közeledve az olasz zeneszerzők után az argentin komponistáké lesz a főszerep: a szünet előtt Astor Piazzolla egyik leghíresebb műve, A tangó története hangzik el, Ivan Nardelli átiratában. A négy tételes művel a szerző már önmagában kivívta volna magának a ,,tangó királya” címet, de a koncert végén is hallhatóak lesznek a jellegzetes dallamok, és összetéveszthetetlen ritmusok, melyekkel világhírre tett szert. Piazzolla művei között egy másik, talán kevésbé ismert argentin szerző is helyet kapott: Alberto Ginastera, akinek 1965-ben keletkezett Concertoját adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar. A koncertet három rövidebb, méltán népszerű Piazzolla mű zárja: a Fuga y misterio, az Oblivion és a Libertango, Ott Rezső átiratában.
A Capriccioso-bérlet második hangversenyén ezúttal is egy világhírű művészt hoz el az Anima Musicae Kamarazenekar az Óbudai Társaskör színpadára, akivel együtt megelevenítik a zene és a tánc különös kapcsolatát.
A. Piazzolla: Fuga y misterio (Ott Rezső átirata) az Anima Musicae Kamarazenekar előadásában.
A koncert az Olasz Kultúrintézet támogatásával valósul meg.
