|
|
|
| Előadó: | Február feat CR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén (Február & CR)
Édes az élet, nem keserű! (keserű)
A legjobb barátom a derű (a derű)
Magam vagyok, mégis megoldom (megoldom)
Ami a te dolgod, az a te gondod! (te gondod)
Február
Mer' hogy feladni azt nem!
én majd tudom azt, hogy ki velem
CR
"Volt hogy voltak ellenem
zsákutca maradsz tetteken!
Van hogy még magam is meglepem
á-ból b-be helybe nem
Minden másba, ebbe nem!
á-ból b-be helybe nem (gyere, gyere,gyere)"
Február
Előre láttam a holnapot
éljük át újra a tegnapot
Én beszédülök.. én ebbe bele halok!
ha bele kell rakni tesó, én bele rakom!
Apait anyait, mert az a család vele halok
velem született és vele ragyog
Én tökéletes, én nem te vagyok!
eleget csapoltad a mese habot!
Refrén
Édes az élet, nem keserű! (keserű)
A legjobb barátom a derű (a derű)
Magam vagyok, mégis megoldom (megoldom)
Ami a te dolgod, az a te gondod! (te gondod)
Február
Boldogság testvérem, hogy mi kell ahhoz?
te meg ne azt nézd, hogy kikkel lakok!
CR
"Honnan jöttem, mit akarok?!
sohasem tudod meg hogy ki is vagyok!
Ha még is szembe mennél vele, csak nézd a napot
csak nézd ott fent azt a csillagot!"
Február
Olyan távolinak érzem... hisz távol vagyok! (igen)
Olyan távolinak tűnik... mert távol vagyok! (igen)
Olyan távolinak látszik... hisz távol vagyok!
már nem emlékszem... hol is vagyok?!
Merre jártam... ki is vagyok?!
ki volt aki cserben hagyott?! (ki-ki-ki?)
De már érzem, hogy: egy magam vagyok!
nem törtök meg, itt vagyok! (it)
Nem bírtok mer' maradtok!
semmit sem ér a szavatok!
Refrén (Február & CR)
Édes az élet, nem keserű! (keserű)
A legjobb barátom a derű (a derű)
Magam vagyok, mégis megoldom (megoldom)
Ami a te dolgod, az a te gondod! (te gondod)
CR
Csábító fények, hogy éljek
de magamnak többet remélek!
Van hogy elfolynak a képek...
hajtok egy cigit... betépek!
A kulcsa az hogy ha ÉRTED!
ne a pénzed, az életed féltsed!
Én látok... tudod, nem nézek!
kajak nem vágod mit érzek!
Össze-vissza gondolatok
esküszöm, szót fogadok!
Mutasd az utam istenem...
esküszöm szót fogadok!
Rajtatok jót mulatok
különös fordulatok
Elfordultok, ott maradok
tervezem a holnapot!
Refrén (Február & CR)
Édes az élet, nem keserű! (keserű)
A legjobb barátom a derű (a derű)
Magam vagyok, mégis megoldom (megoldom)
Ami a te dolgod, az a te gondod! (te gondod)
"Hej tulipán, tulipán. Az életem nem vidám!
édes íze keserű, ritka vendég a derű
Azt mondta az én anyám: Ez a hely az én hazám!
idejöttem világra, remélem nem hiába!"
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
