|
|
|
| Előadó: | Vazul Vére Rockopera |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vörösmarti Imre |
|
Vörösmarti Imre |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Történelmi Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |
Mi szívedbe fér
Ahogy nyílik a tér,
az izzón fehér
hogy tudd, mennyit ér
Annak, ki kér, nem csak ígér
A felvágott ér,
a megdermedt vér
A te műved, hóhér
Elárult fivér, elárvult nővér
Elég volt egy őrült vezér
Tőrrel a kézben lendül a kar
A méreg a pengén keserűn mar
Elaltat, vár, lassan, betakar, még
Éhes, egyre csak többet akar
Hogy
Tíz körmével
a régi magyar majd
Ás, mert féli a vadkanagyart
Parancsra magának
Hat láb mély
Sírgödröt a saját földbe kapar
De
Rajtam a jel, az Élő Forrás
Bennem, nincs aki innen elűz
Életadó, tisztító fényből
Jöttem, nem fog rajtam tűz
Nem
Éget, érhet hozzám el, nekem
Itt a helyem, nem éltet más
Minden a végtelen terv egy része
Hazatérés, majd új utazás
Testvér ha kér, majd
Akad kenyér, ha csak üres
kenyér
Sok vihart megél
Pokoltól sem fél, neki lesz
még fedél
Feltépett gyökér, kidöntött pillér
A te műved, hóhér
De múlik a tél,
olvad a jégpáncél
Újra lüktet egy ér
Nem hiszem el,
hogy lassan a népem
Fénylőn izzó lángja kiég
Kell, hogy jöjjön az égből
szikra, ha
Éled a tűz, fellobban-e még?
Én
Nem bírom el, hogy lássam
a vérem
E csapdába ahogyan belelép, aki
Állította nekünk, az meglop
Majd a jövőnkkel félre lelép
Mert
Árad a bűz, a sötétség verme
Némán ásít, a semmibe néz
Beállni a sorba, minket is elnyel
Századok hosszán kötve a kéz
Majd
Eljön a kor, majd újra megérti
A lélek, amit neki suttog a szél
Te rázod végre a port le magadról
Az élet az út, ez az út, ami él
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
