|
|
|
| Előadó: | MC Papa és a Handa Banda |
|---|---|
| Album: | No LiMiT |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 4:15 |
| Szövegírók: |
Ádori Péter |
|
Németh Gábor |
|
| Kiadó: | Premier Art |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.
Mint a Szabadság-szobor New York-ban,
várhattam egy nőre és csak szobroztam.
Most a csaj késik, vagy siet az órám?
Fogalmam sincs róla, így hát megiszom a kólám.
Már 1 hete is van, hogy legutóbb láttam,
itt várt rám a nő ebben a koktélbárban.
Egy aranyos kis szende hableány -
szőke tincsekkel a homlokán, hö!
Gyönyörű formák és micsoda alak,
ilyet még nem pipáltak a kínai falak.
Egy nősköltemény, olyan volt az egész,
egy szerelmes dalt játszott a zenész.
Én megszédültem és megkértem a kezét,
mondhatja a csirke, hogy a házasélet nehéz.
Mondtam neki: esküvő, vagy viszlát,
na válassz!
És itt van végre, na mi lesz
a válasz?!
Refr. (2x)
"Már 1 hete csak a magára gondolok,
na meg arra, hogy a szerelem az jó dolog,
hiszen akkora a charme-ja a magának,
hogy én be se merem mutatni a mamának."
2.
Kibogoztam nehezen a titkodat:
te esküvőt akarnál, na de titkosat,
mint egy randevú valahol a ligetben,
a család nélkül legyünk csak mi ketten.
Miért e savanyú a szülő?
Vagy zavar, hogy a vőlegényed őszülő?
Én szerintem legyen rendes esküvő,
no szmoking, de öltöny meg nyakkendő.
Vendégek az unokák, az unokatesók,
a boldogító igen és utána a csók -
az a csók! A csóka elájul, ha látja,
csak mereszti a szemét és a száját tátja.
Az unokám majd büszke lehet újra rám:
"Az a dögös tyúk az új nagymamám!
Nagyapó szedte fel az egyik bárban
és heteken át szenvedett, a választ várta,
hogy:"
Refr. (2x)
Már alig várom a nagy napom,
mikor meggyűrűzhetem a galambom.
Néhány nap még eltelik és nősülök,
csak attól tartok, véletlenül fölsülök.
Rossz, amit a lelkem előre érez,
ha az anyakönyvvezető majd téged kérdez:
"Férjedül nagypapád akarod?"
Félek, hogy újra azt hadarod, hogy:
Refr. (3x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
