|
|
|
| Előadó: | Escobar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ökrös Károly |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rapp |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem, bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem..
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem, és a harcra felkészítem..
Rapp 1.: (Escobar)
Tegnap még, nem volt gond autó,pénz minden volt
Hajnalban rúgják rám az ajtót
Ezek mit akarnak tőlem miért vagyok vádlott?
Körbe nézek és mit látok?
Szét túrtak mindent a hitványok..
Felnézek a nyomozóra.. nevetve mondja,hogy 72 óra..
Még egy kutyát is berendelt, és viccelődik a nevemmel..
Gúnyosan néznek a szomszédok, a pletykákat gyártják hipp hopp
Egyre jobban szorít a bilincs
Kérek egy vízet de azt mondják nincs.
Tudom ezt is túlélem
Elvehetnek mindent de a Lelkemet Nem !
Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem és a harcra felkészítem..
Rapp 2.: (Escobar)
A harmadik koppra megnyugodtam
Aztán a bíró fel tekint rám unottan..
Azt morogja 30nap
Pedig egy piti ügy amivel vádoltak
Csak a körülmények azok amik bántottak
Az érték rendek bent változnak
A média miatt átkoznak
Kamu sztorikat vázolnak..
Egyre kevesebb dolog az ami cink
Nem is tudod mennyit ér bent egy csikk
Közben minden változik kint
Talán már nem hisz bennem aki eddig hitt..
Semmi levél..
Semmi csomag..
Semmit nem tudok arról,hogy hol vagy..
Össze vissza beszélnek már rólad
Nem is tudod mennyire fáj minden mondat..
Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem és a harcra felkészítem..
Rapp 3.: (Escobar)
Váratlanul kinyílik a zárka ajtó
Azt mondják menjél Szabad vagy Esco
El sem hiszem még nem érzem,hogy ez jó
De a kaput látva gyorsul a tempó
Engem többet ide nem hoztok be
Inkább egy hídról ugrok majd le
Azt sem tudom,hogy merre menjek..
Pedig olyan tisztán láttam bentről a tervet..
Ezek itt kint már ástak egy vermet
Világosabb minden ahogy telnek a percek
Mert az állam megint mindenünket elvett
Látom a csekkek azért ugyan úgy jöttek..
Tudod eddig semmi sem tört meg
De most rendesen csaptak a földnek
Lemérgezhetik a testemet
De én felépülök Nem adom a Lelkemet !
2x Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem és a harcra felkészítem..
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
