|
|
|
| Előadó: | Grotesk |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Berba Bali-Lovas Nikoletta (Lolettin) Bédé Bali Dániel Bertalan Dávid Lovas Nikoletta |
|
Bédé |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip-Hop/Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Refr. Lolettin:
Menj tovább, még ha érzed is, hogy kísért a múlt,
csak előre, hova a szíved visz, iránytűd már rég elavult.
Fejben dől el minden, hogy lábad alatt nincs is mély
vagy nincs is út, csak rajtad múlt, mert te döntöttél, hogyan élj.
Berba:
Nem csak a szöveget nyomni, nem érdekel már rég ez,
elfogadni vagy nem adni fel, ha tudod a másik mást érez.
Csak hagyni a lábam a gázon, ha gáz van, lazán az árban
élni a lázban, levegőt venni, hinni a mában, nevetve menni,
vidáman kelni.
Csak evezek a tengeren és nagyot remélve
megkapok mindent, én meg adok cserébe.
Az élet zenéje a cselekvésem,
szerencsétlen a jelentésem: Berba.
Mégis lángol a gyertya, kialhatatlan.
A viharban lassan tűnök fel, vagy tűnök el,
tűnődöm a zűrökkel, de
akkor is maradok a magam barátja,
nem hagyom el magam a szavakba zárva.
Arra születtem,hogy tennem kell,
hogy mosolyt hozzak a lelkemmel,
de néha, csak úgy néha-néha,
elfelejtem, hogy mi a téma.
Friss levegőn friss a fej, mennem kell. Szia! Séta.
Refr. Lolettin:
Menj tovább, még ha érzed is, hogy kísért a múlt,
csak előre, hova a szíved visz, iránytűd már rég elavult.
Fejben dől el minden, hogy lábad alatt nincs is mély
vagy nincs is út, csak rajtad múlt, mert te döntöttél,hogyan élj.
Bédé:
Jár a száj, de nem jár a kéz,
hiába lüktet a szív és jár az ész.
Kudarc az lesz, bármerre mész,
ha nem tanulsz belőle sehová sem érsz.
Tedd fel a kérdést, vedd fel a lépést,
nem holnap, nem majd, nem engedhetsz meg késést!
Nem mondhatsz nemet, a végén az nevet,
aki szántott-vetett, a többi számkivetett.
Ne szegje kedved, ha nem úgy alakul,
hamuból a gesztenyét, ezt vegyed alapul.
Vidd vissza a színt az életedbe, ha fakul,
a felhők mögött a nap ott lapul.
Belül kérdés ,a külvilág a válasz,
irányítsd az életed, benned a támasz.
Dobd el a rosszat, ha úgy érzed fáraszt,
amiben hiszel az úgyis eláraszt.
Becsukott szemmel az álmokat látni,
magad szabaddá kell tenni, nem ketrecbe zárni.
Csodákat várni, az elmét kitárni,
magabiztosan járni és nem hátrálni.
Jöjjön szembe bármi, te csúcson maradsz,
ha nem kell visszanézned jó úton haladsz,
Minden route-n aratsz, mindig fényre akadsz,
a boldogság legyen mitől könnyre fakadsz.
Refr. Lolettin:
Menj tovább, még ha érzed is, hogy kísért a múlt,
csak előre, hova a szíved visz, iránytűd már rég elavult.
Fejben dől el minden, hogy lábad alatt nincs is mély
vagy nincs is út, csak rajtad múlt, mert te döntöttél, hogyan élj.
Berba (2x):
Én vagyok a tempó, ez mindhalálig maraton,
"nincs előttem akadály míg velem tart a csapatom".
A múltam nem tagadom, a jelenemet élem,
a jövőm a zenében, a szívem a kezében!
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
