|
|
|
| Előadó: | LAY |
|---|---|
| Album: | Laugh At Yourself |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 3:15 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Metál |
| Címkék: | Keressük! |
Lépten-nyomon, körülötted a ragadozó lesben áll
Ha nem vagy résen préda leszel, lehet, neked csak ennyi jár
Árnyékokban, bokrok közt, az avar alján lapul
Kúszik, mászik, rád vadászik, fuss, mielőtt megvadul
Menekülsz, míg lábad bírja, de nem mész vele semmire
Arcodon a félelem még sose látszott ennyire
Hiába futsz, fölösleges, aggastyán vagy gyerek
De mit érdekel engem, ha a kígyó én leszek
Viperaharapás
Megbénít a mérge
Elég egy marás,
És ezt nem úszod meg élve
Szétterjed a testedben
Pokoltűz ég mindenedben
Viperaharapás
Az utolsó marás
A halálos marás
Méregfogát beléd vájja, áthatol a húsodon
Csontig mélyed, mérgét érzed, tudod nincsen irgalom
Szemében a halál képe gyilkosodként rád mered
Magad előtt emlékeid, filmként pereg életed
Esélyed volt, elrontottad, futottál, ő elkapott
Csak a vér a szája szélén, amit végül itt hagyott
Mérgezett tőr tettedért, hogy megbűnhődd a vétkedet
De mit érdekel mindez engem, meghaltál, hát ég veled
Viperaharapás
Megbénít a mérge
Elég egy marás
És ezt nem úszod meg élve
Szétterjed a testedben
Pokoltűz ég mindenedben
Viperaharapás
Az utolsó marás
A halálos marás
Miért kéne esélyt adni, olyannak, ki nem érdemli
Megtesz bármit, csak hogy éljen, ebbe bukik el
Félve retteg, csak azt kérdi, mi értelme volt így élni
Választ kapsz most az éjjel, gyerünk pusztulj el
Viperaharapás
Megbénít a mérge
Elég egy marás
És ezt nem úszod meg élve
Szétterjed a testedben
Pokoltűz ég mindenedben
Viperaharapás
A halálos marás
Viperaharapás
Megbénít a mérge
Elég egy marás
És ezt nem úszod meg élve
Szétterjed a testedben
Pokoltűz ég mindenedben
Viperaharapás
Az utolsó marás
Az egy éve alakult budapesti bluegrass zenekar októberben Amerikában turnézott. A koncertsorozatot a Texas Sounds International Country Music Awards fesztiválon kezdve az év zenekara díjjal tértek haza.
Hét koncertet adtak a hajdani vadnyugat ikonikus városaiban
„Régi álmom valósult meg, hogy azokon a legendás vidékeken játszhattunk, amit annak idején a western filmekben láttam. Például Tombstone városa, ami Arizona déli részén a sivatag közepén fekszik. Itt forgattunk egy klipet, aztán délután kettőkor adtunk egy koncertet. De a Billy Bob (FortWorth), és a Maverick (Tucson) country klubokat is imádtam, ahol fantasztikus zenekarokat láttunk.” – próbál válogatni a tengernyi emlékből Kovács Kornél, a zenekar vezetője, énekese, akit az amerikai folkmuzsikáért rajongó közönség egy másik zenekarból, a Nyughatatlanból is ismerhet már.
A The Riverside Soul négyesét a turné valamennyi állomásán kirobbanó lelkesedéssel fogadta a helyi közönség, ami nem is csoda, igazán különleges élmény lehetett nekik, hogy valaki egy kis európai országból érkezve az ő népzenéjüket játssza.
A csapat a közelmúltban jelentette meg első lemezét, az utazásra írt legújabb, Unexpected Journey című dalukra pedig gyorsan forgattak is egy klipet az arizonai sivatagban, ami előreláthatólag a hónap végén debütál majd. De nem ez volt az egyetlen képanyag, amit kint rögzítettek, kapva az alkalmon, hogy a műfaj autentikus környezetében videózhatnak, több felvételt bezsebeltek, amik akár egy-egy útinaplónak is simán beillenének.
Sedona, vörös sziklas hegység, ahol oly sok western mozi játszódik, egyértelműen magával ragadta a társaságot. Videó itt.
„Az amerikai turnénk egyik legjobb koncertjét Phoenixben adtuk, nagyon jó volt a hely és a közeg minket is hangulatba hozott. Ezután érkeztünk Sedona-ba, ahol a főútról már látszott a lenyűgöző Cottonwood sziklás hegység, itt vettük fel a kedvenc gitárosom Doc Watson feldolgozását, a Streamline Cannonball című számot” – mesélte Kornél a felejthetetlen élményt.
A turnéról egy teljes összefoglaló videó is készült, amit itt láthattok.
A következő The Riverside Soul koncertek
2025. november 22. Debrecen, Incognito Club
2025. december 05. Budapest, Fat Mo’s
2025. december 17. Budapest, Renegade Blues Bar
Fotók: The Riverside Soul
