


| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Ugass kutya! |
| Megjelenés: | 1990 |
| Hossz: | 4:35 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | E&E Produkció |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Feje tetejére állt a világ,
A vezetésben kapkodás, fejetlenség.
Nem bízhatsz meg senkiben,
Nem hihetsz el semmit sem.
Átvernek, hidd el, becsapnak,
Nincs a szónak súlya,
Csak üres duma!
Az ígéretek kora lejárt
Mondta valaki,
Szavatosságot, garanciát
Nem vállal már senki.
Létbizonytalanság,
Szűkös a fizetés,
Lesz-e holnap munka és kenyér?
Kiben bízzak? Mondd meg!
Miben higgyek?
Nincs a szónak súlya,
Csak üres duma!
Refr.:
Káosz és zűrzavar
Ki a felelős, ki tudja?
Káosz és zűrzavar
Ki a felelős, ki tudja?
Lelohadt a munkakedv,
Ki jól dolgozik, tán jól is él?
Felszöknek az árak az égig.
Nő a feszültség.
Létbizonytalanság,
Szűkös a fizetés,
Lesz-e holnap munka és kenyér?
Kinek higgyek? Mondd meg!
Miben bízzak?
Nincs a szónak súlya,
Csak üres duma!
Refr.: Káosz és zűrzavar,...
Káosz és zűrzavar,
Az ország nyakig a szarban,
Káosz és zűrzavar,
A bűnös fejek hulljanak porba!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala