|
|
|
| Előadó: | Nemesis |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nagy László (Örökség) Fábián Zoltán Nagy György Kiss Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
... Magamba roskadva, a padlón, az emlékek kínoznak, nem tudom van-e értelme leírni ezeket, de addig sem őrülök meg, míg írok. Érzem, hogy ott van mindenhol, mindenben, a falakban, a tárgyakban, és bennem, mivel miattam nincs többé. Lehet, hogy a képzeletem játszik velem ismét, de mintha az angyal hangját hallanám halkan, minden irányból...Vigasztal, biztat, hogy tegyem túl magam mindenen, álljak talpra, viseljem el a fájdalmat, ne legyek áldozat én is. Lehet, hogy megőrültem, és a normális énem utolsó kísérletei ezek...ezek a hangok.
Nem talállak, bárhogy hívlak
Lehet, hogy túl késő már...
A megérzésem lassan megfojt
Mindig előttem van arcod,
Mikor elmesélted
Azt az álmot, amit
Tőlem kaptál, bár nem kérted...
Angyal: "Ne sajnáld őt, inkább éld túl
Akármeddig süllyedsz még...
A bánat- ingoványból szólít
Érzem, itt van köztünk,
Erősebb lett tőle a fény
Ne engedd, hogy újból
A mélybe rántson a keserűség!
Egyszerű, könnyebb út,
De emészt majd a szörnyű múlt,
Ha engeded, hogy áldozattá válj...
Azt hiszed: nincs már más,
Nézz az égre, ott vár rád a segítség
Megvédi a lelked"...
Azt mondták nincs közöttünk már
Elment, és lelke messze jár
Mondd meg, hogy hol voltál
Amikor szükség volt rád?
Nem hallom a külvilág zaját
Nem látom a fényeket sem már
Csak némán süllyedek
És lassan elveszek
Vérző Hold a lelkem
Könnyfolyók vizén
Mindkét partról a bánat
Arca néz felém...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
