Előadó: | Nemesis |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Nagy László (Örökség) Fábián Zoltán Nagy György Kiss Zoltán |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
...Hihetetlen, hogy az embereknek mennyire szükségük van ara, hogy valaki megnyugtassa őket: nem reménytelen az életük. Szeretik hallani, hogy ők is kivétel nélkül fontos tényezői ennek az egész örök körforgásnak, amit sorsnak hívunk. De ugyanakkor képesek vakon elhinni, vagy a saját maguk számára előnyössé ferdíteni azt, amit mondanak nekik, hajlamosak fanatikussá válni és a fanatizmust csak egy hajszál választja el a barbárságtól. Ő viszont napról napra, egyre növekvő önbizalommal járta az utcákat. Valami megmagyarázhatatlan, fékezhetetlen belső tűz által hajtva fáradhatatlanul
Egyik reggel mégis valahogy olyan gondterhelt arccal indul el. Kérdeztem, mi a baj, de csak annyit mondott: "félek" és újból útnak indult...
I. A Belső Tűz
Elszáll a szó, a szél szárnyán
A szívekre rátalál.
Én megadom a választ,
Ha valaki fél,
Mert valahol mindig meghal a remény.
De a szónak súlyát
Igen, érzem már
Ide tömegek jönnek a reményért
Én megadom a választ,
Ha valaki fél
Mert ugyanúgy éltem azelőtt, nemrég...
Érzem a belső tűzben,
Mely bennem lángol
És tovább él, ha érzed
És újból kéred, újból mondom:
Van remény!!!
Egy prófétát éltetnek,
Egy próféta köztük él
Egy üzenet az égből
Mely hirdeti a Fényt
Ez az igazi, tiszta Ébredés
Érzem a belső tűzben,
Mely bennem lángol
És tovább él, ha érzed
És újból kéred, újból mondom:
Van remény!!!
Akarom, hogy mindenki meglássa,
Hogy újból megtalálja,
Érezze újból át
Az örök élet mindenkire vár
De az álmainkat meg kell élnünk,
Vagy el kell érnünk itt lenn a Földön...
II. Éjfél
Egyedül ért el az éjfél
Hazaértem, a nap végén
Odafenn a lány már alszik
A csendbe olvadt a sötétség
Valahol az álom határán,
Hol a test is súlytalan
A varázslat formát öltött
Érint egy kéz, fénykönnyű kéz
Angyali lény - arcomba néz...
III. A végső igazság
ANGYAL: "Tudod a titkot a fényről,
Hogy honnan, mindegy
A bátorságod, hogy elmondd,
Az nekünk túl sok már.
Ne hidd, hogy jobban élnek majd
Vakhitük tévedés
A szép szó úgy sem használ már
Könnyítsd meg a szenvedést!"
IV. Kétségek közt
És újból itt a reggel
És mégis nehéz szívvel
Indulok, hogy hirdessem az új igét...
Mi lesz, ha félreértik,
Mi lesz, ha nem fogják fel
És önként indulnak fény felé?
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah