Indul a játék II.
Nick:
Te voltál mindenem,
támaszom, barátom, igen,
Előled rejtettem szívem.
Elmondom most én,
ha egy srác szeret,
árnyékként él csak nélküled!
Nem érted.
Majd Brooklyn-ban összejössz egy jóképű sráccal,
és még nevemet és elfelejted!
Serena:
Te meg összejössz New Haven-ben egy jóképű sráccal,
és még a nevemet is elfelejted!
Nick:
Nagyon vicces!
Serena:
Oly jó az, ahogy
most is rád gondolok!
Nick:
Oly jó az, ahogy
mindig rád gondolok!
Serena:
Érezd hát!
Nick:
Most éld át!
Együtt:
A függönyt fel!
Indul a játék,
csak mi ketten, nem kell más!
Nem szerepjáték,
ez a végső állomás!
Csak tudd, hogy rád és rám
az élet írt drámát!
Íme a szín, kettőnké csupán,
és ez nem játék!
Csak ránk vár!
Serena:
Elmondom most én,
ha egy lány szeret,
árnyékként él csak nélküled!
Nem érted.
És amit még tudnod kell,
Mint egy vulkán, tör fel
az a háborgó érzés...
Oly jó az, ahogy
most is rád gondolok!
Nick:
Oly jó az, ahogy
mindig rád gondolok!
Serena:
Érezd hát!
Nick:
Most éld át!
Együtt:
A függönyt fel!
Indul a játék,
csaj mi ketten, nem kell más!
Nem szerepjáték,
ez a végső állomás!
Csak tudd, hogy rád és rám
az élet írt drámát!
Íme a szín, kettőnké csupán!
Érezd hát!
Most éld át!
Több ez, mint játék!
Csak ránk vár!
OKTÓBER 23.
Békés emlékezést kívánunk!
