|
|
|
Láttam már eleget a papír csákókból
Ettem már eleget az akciós lecsóból
Minden bűvésztrükk felfele lökött
Ez itt a gengszter rap bazdmeg itt semmi sem kötött
Mással kevertek, de ott meg csak beszélnek
Közhelyes rapek, meg közhelyes refrének
Én nem szégyellem neked azt bevallani
Hogy a jogdíjakat koporsókra akarom költeni
Vettem végre én is Swarovskit magamnak
Egy egyszerű keresztet, hogy a pokolban lássanak
Rappel kereskedek, példát mutatok
Mert, ha hazudtok a pénzért csak magadat bujtatod EL!
Mert a rapem az érték
A testvérem vagy te is, mert nem látod a végét
Meghajolok nektek, mert adjátok az erőt
Kivágtam a fákat, hogy lássam az erdőt
Refrén
Csórónak születtem, de nem halok meg szegényen
Egy HIBRID lemez marad, az utolsó töltényem
Nem kell a segítség őszintén keményen
Amíg én itt leszek, nem maradtok versenyben
Az életünk más, de még lehetünk barátok
Hogy ha előkészíted nekem, a saját hulla zsákod
Mire vártok még, egyszerű a szakma
Felveheted a lemezed és dobhatod a Youtubera
Egyet felejtesz, az én szövegem való
Azok basznak velem akik szerint a Busta tahó
Viszont nem lettem rambó, mert hiszek a mesékben
Egy kicsit, hogy jobb legyen, de soha nem kértem
Mindenre kész vagyok! Így lettem valaki
BMW-t vezetek, de megteszi egy SUZUKI!
Nem a pénz teszi beléd a faszt
Majd megtudod, ha valaki igazán beléd akaszt
Azt akarom mondani, mindig csak feljebb
Hit nélkül meg szegezd lefele a fejedet
Sokra nem viszed, ha megelégszel azzal
Hogy a gép előtt rohadsz, aki semmit nem tapasztal
Refrén
Csórónak születtem, de nem halok meg szegényen
Egy HIBRID lemez marad, az utolsó töltényem
Nem kell a segítség őszintén keményen
Amíg én itt leszek, nem maradtok versenyben
Síkos a talaj,de megáll aki megáll
Mert az igazi gyerek, az nem a Facen lesz vagány
Mindig is talány, marad az a kérdés
Hogy akinek fasza van annak miért jön meg a vérzés
Ilyen vagyok egy egyszerű gyerek
Mert a szívem mélyén érzem, hogy a legnagyobb leszek
Azt mondjátok vagyok, de azt mondom tovább
Mert a másvilágra tudom, hogy a mikrofonom tol át
A remény az nem jó, mert hazudik a képedbe
Az lesz az igazi, amit beveszel a kezedbe
Régi iskola én legyártom a CD-t
Még akkor is ha egy darabot adok el a végén
Bár az mutató, hogy több ezren veszik
Még azoknak is öröm, akik WC-be teszik
Mondok valamit ha velem vagy az OKÉ
Addig mocorogjál, míg a takaród elér
Refrén 2x
Csórónak születtem, de nem halok meg szegényen
Egy HIBRID lemez marad, az utolsó töltényem
Nem kell a segítség őszintén keményen
Amíg én itt leszek, nem maradtok versenyben
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos
