|
|
|
| Előadó: | NIGI |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Soha nem felejtem el az első pillanatot azt a napot amikor megláttalak csillogtál de nagyon. Barátsággal kezdtük és nem is gondoltuk volna, hogy mit hoz majd a holnap vagy az élet közbe szólna.. A gondokat el temetve csak néztem minden mozdulatod. Egy pillantásod odaadok minden ha te akarod! Nem lehetek rosszabb mint más. De hadd legyek én a jobb választás! Emlékszem még arra ahogyan egymásra néztünk, emlékszel még arra hogy mind a ketten féltünk? Akkor tudtuk hogy jobb ez így. Azok az idők mondd, miért múltak el így? Rád írtam, te vissza. De abba maradt minden. Nem indult meg semmi, de már az eszem elvitted. Hajtott a vágy, a kíváncsiság. Hogy elmondhassam neked mennyire kedvellek már.
Ref.: (2×)
Adj még egy percet,
adj még egy órát,
adj még egy évet,
hisz a szívem érted érted fáj.
Hagyd hogy egy életen át szerethesselek!
Csak azt ne kérd tőlem hogy elfelejtselek.
És akkor találkozni mentünk.Senki semmit nem tudott, csak mi ott azt éreztük. Elbújtunk a világtól, a kíváncsi szemektől. Boldogságot zúdítottál rám ott a szívedből. Elhagytuk a várost, a gondokat hátra hagyva. A Maros parton jött el életem legnagyobb napja. Szégyenlős fiúként, ültem azon tűnődve, hogy milyen jó is lenne ha megölelne. Meg is tetted, és a csókod nem felejtem. Órákon át beszéltünk, utána függőd lettem. Titok marad hogy mit éreztünk mi ketten legbelül. Két évig ez így marad, de lassan szépen elmerült. A napnak értelmet, az éjnek reményt adtál. Kiáltottam volna örömömben, mikor vártál. Mert nekem te voltál az egyetlen, kivel az életet elképzeltem.
Ref.: (2×)
Adj még egy percet,
adj még egy órát,
adj még egy évet,
hisz a szívem érted érted fáj.
Hagyd hogy egy életen át szerethesselek!
Csak azt ne kérd tőlem hogy elfelejtselek.
-Az én hibám ez, tudom.
Bocsánatot kérek!
Várlak, még nélküled félek!
Adj még egy percet, egy életet, évet, hogy az utadon kísérhesselek téged.
A hibáimat nehéz lenne elnézni. Önző voltam, támadó. És másokat is mérgezni tudtam azzal amit akkor láttam célnak. Hidd el mindent bánok, azóta sincsen egy szép nap. A barátok el mentek, mindenkit úgy elüldöztem hogy mire észhez tértem, csak te ültél ott mellettem. Kitartóan vártad, hogy megint önmagam legyek. De napról napra rosszabb volt amit kettőnkel teszek. Akkor úgy alakult, hogy már nincsen ennek jövője. Elváltak az útjaink. Remélem hogy nem örökre!! Ma már más vagyok, a régi akit szerettél. Csilli veled már az életem holnap újra lekötném. Hadd hozam vissza amit 2 év alatt megéltünk. Hagy lássuk meg újra egymásba amit úgy szerettünk. És a holnapra biztassuk egymást. Én leszek a legjobb neked, védelek majd, meglásd!
Ref.: (2×)
Adj még egy percet,
adj még egy órát,
adj még egy évet,
hisz a szívem érted érted fáj.
Hagyd hogy egy életen át szerethesselek!
Csak azt ne kérd tőlem hogy elfelejtselek!
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
