|
|
|
| Előadó: | Rímbiózis |
|---|---|
| Album: | Nyelvcsalád |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 3:34 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gege:
Már nem hoz lázba, hogy a szöveg szellemesen kellemes-e.
Nem jönnek ellene sem, hisz sokaknak kell e mese.
Nevesse el magát bárki! Ne vesse el ép elvét, de
vétel! Az értelmét elvétve épp elvéted.
Nem hoz lázba a bláz, meg hogy bepaliz vagy aláz
bárki! Ne harizz, de ez csodaország, mint Aliz,
mármint, ha látsz nézd meg micsoda országban élünk?!
Az orr-idea orchidea, de a szánkban halíz.
NB:
De itt csak a písz hoz blázba nem a napi
szarok ha megint a gáz kell csak habízz.
Meg hogy mától csak abba bízz ha,
keresel találsz csak hajtson mindig a láz.
Ha megaláz is vér kötelez ebbe sok birka mér kaparász.
Nem kell beparázz, de mit mértek? ez idő! vétesz.
ha nem hoz lázba engem akkor is érdek feszítővé tesz a rap,
nem számít hogy meg értesz-e, csak létezz!
Szívből csinálom, nem hoz lázba hogyan hoz mennyi lét ez.
Ref.
Minden nap új szeánszba fogsz,
Hogy másokat lázba hozz.
Mit építettél annak nem volt váza,
De ez így engem nem hoz lázba!
( De ez így engem nem hoz lázba! )
Artone:
Nem hoz lázba kinek az erő a póráza
habzó szája a szavakat mint csöves az aprót rázza.
De ha az élet tarkón vág majd hiába kapkodtok hátra
egymásba kapaszkodunk mind mint a marokkó pálca.
Nem hoz lázba hányan lájkolják a posztod,
ha a villanyt rámoltják leszek az utcákon lámpaoszlop.
… amíg széklábon lábadoztok
szárnyat bontok a zenére, te csak rágd a száraz kosztot.
LoT:
Ne süketelj többet, már fejfájások jönnek rám.
A meséd döbbent rá, hogy nem vagy, csak önreklám.
Ugyanez jön értem a plakátról eltökélten,
egyből vérszemet kapok, de ettől még nem lesz több pénzem.
Bevált a maszlag, mézes mázas madzag,
Waccap, a kamatszag az észnek gátakat szab?
Én hátra ülök, a bank nagy tanár, ettől ma szektás vagy,
Bármit úgy előad, hogy az első pad elsápad.
Ref.
Peety:
Engem nem hoz lázba, a látszatoknak széle
a szavaitok szállnak csak, mint a por a szélben.
Alázatot kértek, de ez a tiszteleten túlmutat,
mert én közönyt aratok, majd török magamnak úgy utat,
hogy nem hoz lázba, semelyikőtök holt dala,
mert hidegebb vagyok, mint a hold sötét oldala.
Szósörétek oltanak, hidd el te van rá ok,
mind fájdalomról írtok, bár csak hitelbe kaptátok.
Lx24:
Én, mint a lázbahozhatatlan, nem veszem a kesztyűt fel.
Zenénk átlagos szavakat, rímekkel megtűzdel,
nekem rap-tűz kell, amit hévvé átszabok magamban,
így nem látszatokra adva töltök majd egy űrt fel.
De majd azzal lázba hoztok, ha eltértek az átlagostól,
kiszakadva a tártkarokból beintve a közöny berkének.
Egy terv kéne mi több, mint a világ erőtlen nevetése,
mit e kor gyárt, az nem hogy láz, de egy hőemelkedés se.
Ref.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
