|
|
|
| Előadó: | Rímbiózis |
|---|---|
| Album: | Nyelvcsalád |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 4:13 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
LoT:
Sosem találkozunk igazán, ez csak tűzárnyék,
Konzervkaját hozz, megyünk sátrazni a múltba,
Totemállatom a sas, de te sosem ülsz rá még.
Használod a tabukat, hogy láthasd, ki a furcsa,
Akik eltérnek, úgy mondom, nem mondanak mást már,
Minden megvan, ők csak a kapcsolat megteremtői,
Extrémebb szemlélet az egy sorba rakásnál,
Ha meghalsz, hogy szüless és a hangulat se temetői.
Nem kell már a meghúzott kontúr, nézem, álmom hogy gyorsul,
Ha határokon járok árkon-bokron túl,
Lábon mérve, nem juthatsz A-ból B-be,
Azér’ vagyok bárhol éber, hogy a szó számon kér-e,
Mer a szokványosnak vége, ezért vagyunk mára többen,
A pályaudvar tárt kapukkal vár a lámpaködben,
Ez mindenhol kihajt majd, csak pont az árpa közt nem,
Ha nincs egy árva közhely, egyből szárba szökken.
Gege:
Úgy mondom úgymond, a kapellát is, hogy beat van
a fejben folyton, kifejtem, meghosszabbítva.
Ez rosszabb így, ha a flowban csak cirka tűz a szikra,
de már leszarom, hogy mit mond a sok irka-firka birka!
Én úgy mondom új módon, ahogy más nem bírja.
A nyelv, mint a homok-minta. Nézdd, mint hint a tinta-hinta
szét minket benne! Ha ugrok a szív sztílót vált,
mert a repplíra a hazám, így van bennem disztichon vágy,
ha nem írhatok. Itt vagyok, és a földre nem húz a szer.
MarAdy Endrének hívjatok, hiszen a repp élénkül,
s ez puszta szeretet az újért, átkozzon el Pusztaszer,
de a mi gyógyszerünk nem kapható DéVény nélkül!
Gőg és demagóg fia a népem,
éppen falat döngetek hogy a kapun átláss,
ha már én átlátok. Itt az anyagi Kárpátok!
Ráférne a reppre egy nagyon paradigma váltás!
Így ez forró ólom, forradalom. Nagy a gáz,
mert mégis hallod, mégis győztes, mégis új és magyaráz!
Ez súlyos tag, akit suttyónak úgy mondtak,
hogy fújjoltak, de utólag sem tudták hol az új mondat!
Lx24:
A tapasztalatból inspirált, szofisztikált szó-misztikát
fordítsd ki hát, hogy valódivá tedd e paródiát.
Mi itt vár rád, vizsgázzál, tévedhetünk, megbukok, de
élet-szerű gesztusokból még egyszerűt sem tudok.
A komplex képet, hogy megértsed, úgy mondom majd jár a szám.
Úgy lesz védjegyemmé, akár a buszokon a járatszám.
S a délceg élcek nyelvén hibáimat fércelem még,
de kétes életemmel, téves mérce lennék, ezért
vázlatokba zártam most a látszatokra adó énem.
Azt átlapozva láttam ott egy már megsárgul fakó képen,
hogy kimondatlan szavak izomzata alatt
titok csak az maradt, mi a csontomra ragadt.
A lakat alatt ragadt szavak árja szólal fel végre,
meghallhatatlan csak az marad mi már a holnap zenéje.
Így láthatod, hogy elég-e, ha úgymondom hogy lángra kapva,
zene mellett társ a dalba', vázlatlapom hátrahagyva.
Artone:
Halványlilán gyűlik szemem alá az alváshiány
csatázik fejemben pár összecsapott csapásirány
A hétköznap se olyan tré csak a kampány silány
néha már szerdán egy parton vodkafantázik a fantáziám
Ha az agy mást kíván egy lapátnyi apátiát aztán kihány
az akadály fiaiként nekünk a mozgás az az irány
36 fok bennem hőség mert felerősödik a felelősség
de a hajtás nem őröl be én nem férek a bőrömbe s nem megyek összébb
Visszatekerném az időt gyerekként, de nem visznek messze a visszereim
egy éjszakát megy a kamaty de túl nagy a kamat a szív hitelein
Ehh... behergel a zene de ha a nyelvemet tekerem te reklamálsz
a kezemet nyújtom de te csak állsz, betemet a szoba betemet a ház
Leverem a lakatot, nyitom a szelepet gyere velem itt lepereg a máz
ez csak kóstoló de bezabálsz ebből mert odamond de nem anyáz
Van hogy nem lelem a helyem és töröm a fejem mi velem a gáz
a zene ha ráz ellep láz de bele se megyek hogy be ne parázz
Ha túl hanyag az agyam, csak hagyom letétbe rakom s megyek a szívem után
bőrömön kivezetem az idegeket két szemem ki-be-ugrál
Sörből egy rekeszt még a cigi a hangomon rekeszt még
elbódítom magam de csak ez a rap-esszé repeszt szét.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
