|
|
|
|
|
| Előadó: | Rímbiózis |
|---|---|
| Album: | Nyelvcsalád |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 4:13 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gege:
Én mindig zárt ajtókkal nyitok!
Nem mondhatom el senkinek, közkézen a titok.
Hogy utálni ráérsz, pár részemmel átérzem, mert
míg én Euterpét imádom, sokan Árészt.
Hát nézd, relatív fogalom a görbetükör:
saját világot építeni lehet döltbetűből.
Itt minden ölel, gyűlöl, visszavár és eltaszít,
mert az így Nyugatlanban nyugalmat lelt a szív.
Artone:
Lapozz belém ujjaid rajtam sorokat borzolnak
összegyűröm őket s elteszem a torkomba gombócnak
Messzire kap fel a szél ha tudod hogy porból vagy
de az évek ránk összepárzó pózokat gombolnak,
Kuszálj össze újra ha az agyam precíz tetrisszé lett
játszuk az elméletet el jó lesz a test színtérnek
Ha egy perc versízét meg érzed, a póz ami
prózai lehull az élet a részed így aprózza ki.
Ref.x2
Ellentétek vonzásába taszít a szív.
Így tanít a szó, mit az agy visszaszív,
csak a valóságra ráverselt ágensek vagyunk,
ezért használjuk egy pár perces mágnesnek magunk.
Peety:
Megvakult lelkek hallgattatják el a szájakat,
Az egyedüllét tükörképeként, ne kérd hogy várjalak!
Persze, tudom azt is, hogy a vigaszom majd lehet ő,
Mert a magány jó társ, csak kibaszott szar szerető.
LoT:
Máshogy vagyunk ugyanazok, ugyanúgy mások,
Bár táncolva haladunk, minden mozdulatunk másolt.
Senki nem tépheti szabadon le láncát,
Az élet tükörfolyosó, magadon nem látsz át.
Peety:
Ha a mával nem éred be, a holnapom tán elég lesz?
Jéghideg suttogásoddal, pár perc alatt elégetsz.
Én hibám - sokáig néztem a felkelő napot,
De papírra festett kontúrként én is esendő vagyok.
LoT:
Törékeny egyensúly, ha benn ez dúl, menj túl
Egy húron pendül, kiben tűz ki sem gyúl,
Ez így együtt mű-köd, aludj, ha tudsz, mer ébren
Egymás foglyaiként meghalunk a túszcserében
Peety:
Feltartalak, üldözlek - még eltűröd a játékot
Én vagyok éjjel a két lámpa közt eltűnő árnyékod.
Lényem benned így nem lát hasznot most már,
Úgy taszít a köztünk feltárt hasonlóság
LoT:
A remény nekem több még, több mint indokolatlan dísz
Bárhogy is történt, hogy így volt jó, abban bízz,
Bennünk ringó, imbolygó Atlantisz,
Hova a gondatlan víz gondolatban visz.
Ref.x2
Artone:
Elmondanék mindent összefűzve kis szavakban
de nem ér el a fele-sem itt a fülnek is fala van
Hiába hozzák lelkem a szavak hozzád
túl sok a hajtűkanyar s nem fog meg a szalagkorlát
Ha szelíd vagyok vadíts ha vad vagyok szelidíts meg
csak a mozgás ami ízt ad és nem az egyszeri giccsek
Így végetér az álmokat visszahívó imám
míg holnap este újra eliszom az inszomniám.
Gege:
Nézd a nap szűkülő terpeszét.
Eresszék ujjaim a felesleges ujját.
Mi egyszer összerakta, később az verte szét
a szabadság ketrecét, a súlytalanság súlyát.
Ha pár centi csúnyább, pár mérföld majd lesz szebb.
Kamasz szemmel öreg kort: úton áll ma. Ja.
és bár tán körte volt Newton almája,
a lényeg: a gravitáció csak az égtől tart messzebb.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
