|
|
|
Elég volt már az anyagi világból,
hol a lelkeddel, senki se számol!
Csak a bankjegyek száma csillog szemeikben,
s téged mennyiért cserélhetnének el.
Nekem nem kell már a vagyon, csak boldogan teljen minden napom!
Mit veled együtt tölthetek el, az árulókból, több nem kell!
Feltételek és fenyegetés, e szeretetből, már rég elég!
Jöjjenek hát a boldog órák, valódi szeretetben éljünk most már!
Nekem elég, ha a kezemet fogod,
ha a tekinteted rám ragyog.
Ha gyermeki éned őrzi mosolyom,
nekem elég, ezt jól tudod!
Győzni fog a jó talán,
szerelemként gyúl fel ezer tánc.
Nekem elég, ha visszatalálsz,
s lelkedben engem vissza vársz.
Ha búcsú előtt, karjaidba zársz,
tudom hogy a szívem otthona, benned vár!
Több is mint elég, mert a mindenem vagy, tudod rég.
Én csak rád számíthatok, ha baj van, nálad megnyugszom.
Nálad, mindig vigasz vár, könnyek helyett, csak ragyogás.
Fényünk milliónyi tünemény, tisztán csillogó tükörkép, tükörkép.
Nekem elég...
Nekem elég...
