|
|
|
Szakasz:
Árnyékba bújtatott lényként éldegél,
A kezén az óra mánusa nem jár rég.
Jelleme rendületlen, mégis egy rezdületben,
Most szétomlik és szétfoszlik az álom,
Melyet gyermekkorától álmod, most csak mámor.
Refrén.:
Üres tekintete reményt merítene de mért ?
Ha nincsen barát csak ellenség,
Ha nincsen becsület csak a pénz.
Üres tekintete könnyel telik tele,
Ha a múltra gondol s a jelenbe vissza néz.
A fényből a sötétségbe lép.
Szakasz.:
Szakadt köpenyében egy összegyúrt térkép,
A cél a szemében most már csak a vég.
S ami hátramarad az a lábnyomok ,
Melyet szakadt csizmájából hagyott.
És ki tudja, hogy merre tart éppen most.
Segíts Te is egy kitöltéssel!
