|
|
|
Életem a félelem: mennyi gond, baj vár!
Életem a kényelem: a bánat mással jár…
Életem a végzetem: kardot karddal győzz!
Életem oly’ képtelen: egy szép szakács csak főz…
Nézz csak rám! – játssz, hogy élhessek -,
Tégy velem csodát!
Játssz még tovább!
Nézz csak rám! – válassz most engem, ne mást!
Csak velem játssz!
Játék az élet,
De én kicsit félek!
Hisz fájhat szívem nagy titokban,
Bár nem dobog szív mellkasomban…
Játék az élet, de én mégis félek!
Tán sírhatnék könnyen,
De nem hullik könnyem…
Életünk tán végtelen – pereg-pörög, így jó…
Életünk az érzelem, bár nem nekünk való…
Élhetünk, van életünk – hát mért vagyunk babák?!
Életünk – mit képzelünk, az emberek kapták…
Nézz csak rám! – játssz, hogy élhessek -,
Tégy velem csodát!
Játssz még tovább!
Nézz csak rám! – válassz most engem, ne mást!
Csak velem játssz!
Játék az élet,
De én kicsit félek!
Hisz fájhat szívem nagy titokban,
Bár nem dobog szív mellkasomban…
Játék az élet, de én mégis félek!
Tán sírhatnék könnyen,
De nem hullik könnyem…
Játék az élet,
De én kicsit félek!
Hisz fájhat szívem nagy titokban,
Bár nem dobog szív mellkasomban…
Játék az élet, de én mégis félek!
Tán sírhatnék könnyen,
De nem hullik könnyem…
Játék az élet.
